E cikk írása közben két rablási kísérlet is történt: Budapesten egy bankot, Balassagyarmaton egy pénzváltót próbáltak kirabolni, mindkét esetben sikertelenül. Az utóbbi hónapokban annyira elszaporodtak a pénzintézetek elleni támadások, hogy sajnos szinte „mindennaposnak” számítanak. Kétszer túszejtés is történt: január 13-án a III. kerületi Flórián téren, és épp egy hete, május 21-én a XIV. kerületi Nagy Lajos király úton.
Míg 2007-ben 47 pénzintézet elleni rablás volt, 2008-ban ez mintegy felére, 24-re esett vissza, ám idén minden bizonnyal megint sok ilyen eset lesz – mondta el az MNO-nak Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási osztályának vezetője. Az esetek közös jellemzője, hogy az elkövetők általában komoly anyagi krízishelyzettel állnak szemben, és elkeseredésükben nem látnak más megoldást. Mindez a gazdasági válsággal, illetve a magyar gazdaság helyzetével függ össze. A szakember szerint ez abból is látszik, hogy a legtöbb elkövető nem „profi”, hanem meglehetősen felkészületlen, ami persze nem csökkenti a veszélyt, hiszen épp ilyen esetekben fordul elő túszejtés. A bankrablók ugyanis általában nem azzal a tervvel érkeznek, hogy túszt ejtenek, ez többnyire egy spontán, a kialakult stresszhelyzetre adott reakció – fejtette ki.
Nem jó, ha korán érkezik a rendőrség
Mint mondta, az, hogy a rablásnak milyen kimenetele lesz, sokszor azon múlik, mikor érkezik a rendőrség a helyszínre. Természetesen nem jó, ha túl későn, de talán furcsán hangzik, az sem, ha túl korán érkeznek. Ez utóbbi esetben van a legnagyobb valószínűsége, hogy a pánikba esett rabló túszt ejt, vagy megsérül valaki. A szakember szerint a legideálisabb az lenne, ha „titokban” érkeznének, és akkor, amikor a tettes egyedül elhagyja a bankot, így ugyanis könnyen el lehet fogni, és minimális annak a veszélye, hogy valaki megsérül. Ám a szirénázás miatt – amely már messziről hallatszik – ezt lehetetlen kivitelezni – tette hozzá.
A megelőzéssel kapcsolatban elmondta: a biztonsági őr dolga elsődlegesen az, hogy megakadályozza a személyi sérülést, ez adott esetben akár azt is jelentheti, hogy nem támadhat a rablóra. Az ilyenkor esetleg kialakult tűzharc ugyanis sokkal veszélyesebb helyzetet teremt, mint amilyen eredetileg volt. A rendőrség pedig azt teheti, hogy fokozottan figyeli a bankfiókok környékét. Ez tették például pár éve, amikor sorozatos patikarablások történtek. Nagy mindehhez hozzátette, a rendőrséget és a biztonsági őröket egyébként folyamosan képzik, ám nem lehet egy kaptafára venni az eseteket, mert azok nagymértékben különbözőek, így nehezebb a felkészülés is, a túszejtéses eseteket pedig szinte lehetetlen megelőzni. Egy amerikai városban történt, hogy megpróbálták kialakítani a „legbiztonságosabb bankot”, vagyis megszüntették az ügyfélfogadást, csak bankautomata volt, és egy alkalmazott. Ám így is kirabolták: megvárták, míg az ott dolgozó elmegy ebédelni, és visszafelé jövet fegyverrel kényszerítették, hogy nyissa ki a bankot. Tökéletes biztonság tehát nincs – figyelmeztetett.
Nem szabad pánikba esni
A szakember arról is szólt, Magyarországon elég szigorú szabályai vannak a fegyvertartásnak, és nem is vezetne jó irányba, ha úgy könnyítenék az önvédelmi fegyverhez való hozzájutást, mint például az Egyesült Államokban. Általános ugyanis az a nézet, hogy akinek fegyvere van, az előbb-utóbb használni is fogja azt. Ám a visszaélés természetesen adott, aki fegyverhez akar jutni, megteheti a feketepiacon, és egyéb illegális beszerzési utakon. Az elszaporodó bankrablásokra tehát számítani kell, a szakember azonban óva int a pániktól. Mint mondta, az ugyanis mindig csak súlyosbítja a helyzetet. Jó példa erre a múlt héten túszul ejtett hölgy, aki példaértékű magatartásával hozzájárult az ügy békés rendezéséhez: nem esett pánikba, hanem az adott keretek között mondhatni „együttműködő” volt. A siránkozás és a hiszti ugyanis előre nem látott reakciót válthat ki a bankrablóból, ám megalázkodni sem kell – tette hozzá Nagy.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
