Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az általános forgalmi adó (áfa) felső kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik július 1-jétől. Bevezetnek egy középső, kedvezményes, 18 százalékos kulcsot is, amely a tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárukra, illetve a távhőszolgáltatásra lesz érvényes, de az utóbbi esetében csak augusztus 1-jétől.
A gyógyszerekre, könyvekre, napilapokra vonatkozó 5 százalékos kedvezményes kulcs megmarad. A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik – a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett – a korábbi elképzeléseknek megfelelően. A munkáltatói járulék a korábbi terveknek megfelelően július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32-ről 27 százalékra csökken. A táppénz mértéke 10 százalékkal csökken: augusztus 1-jétől – legalább kétéves biztosítási jogviszony esetén – a munkabér jelenlegi 70 százalékáról 60-ra, ennél rövidebb biztosítási idő esetén 50 százalékra.
Határoznak a képviselők a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály módosításáról is, miszerint július 1-től megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. A módosító csomag szerint a 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémiumot vezetnek be a bruttó nemzeti termék 3,5 százalékosnál nagyobb növekedése esetén, továbbá változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is. Az előterjesztés szerint az 1952-ben, vagy azután születettek esetében évente hat hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, a jelenlegi 62-ről 65 évre. Döntenek a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslatról. A tervezett szabályozás kiindulópontja, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik egy, a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása lesz. Erre a feladatra várhatóan a már létező Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszert jelölik ki.
A parlament várhatóan szavaz a Duna TV, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumának kiegészítéséről. Azért választ a Ház új tagokat, mert az MDF parlamenti frakciója megszűnt, és a kormánypárti, illetve az ellenzéki frakciók közti arányok megváltoztatása miatt szükséges a három média kuratóriumi elnökségének kiegészítése az ellenzéki oldal jelöltjeivel. Jelölni a Fidesz-frakció fog. A határozathozatalok után folytatódik a Fidesz által kezdeményezett, a 2009. április 18-án, a Budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásának vitája. Emellett hat törvény, köztük a közúti közlekedésről, a hitelintézetekről szóló törvényjavaslat részletes vitáját is lefolytatják.
Kedden közlekedési és közigazgatási tárgyú törvények szerepelnek a napirenden. Lefolytatják a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításának részletes vitáját. A Bajnai-kormány első előterjesztése megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse.
Megvitatják a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítását, amelyet európai uniós kötelezettségekkel, az úgynevezett harmadik vasúti csomag elfogadásával indokolnak. Ezek az uniós jogszabályok tartalmazzák többek között a nemzetközi vasúti személyszállítás piacának megnyitása, az utasok jogainak védelmére vonatkozó szabályokat. Az indoklás szerint ugyancsak uniós szabályok miatt szükséges az autóbusszal végzett, menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény módosítása, amely rendelkezik a közszolgáltatási szerződések meghirdetésének módjáról, helyéről és tartalmáról.
Egy szocialista képviselő nyújtotta be a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítását, miszerint az ország gazdaságbiztonsági tartalékkészleteit kezelő Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaságot nem kellene nyilvántartásba venni, mivel nem tud eleget tenni a nyilvánosságot biztosító, illetve beszámolási szabályoknak, tekintettel arra, hogy feladatai jellegéből adódóan az ezzel kapcsolatos adatok egy része államtitoknak minősül. A közoktatásról szóló törvény módosítását 13 szocialista politikus kezdeményezte. Az előterjesztés, amelynek általános vitáját folytatják le, lehetővé tenné, hogy ha az intézmények úgy döntenek, akár már 14 éves korban, nyolcadik után megkezdődhessen a gyakorlati képzés a szakmunkásoktatásban. Jelenleg 9. és 10. évfolyamon közismereti oktatás folyik, s csak ezután indul a gyakorlati oktatás. Lezárják a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A kormány azt ígéri, hogy az előterjesztés elfogadása esetén gyorsabb lesz az adósságbehajtás, ha a bíróságtól a közjegyzőkhöz kerül a fizetési meghagyásos eljárás.
Folytatódik az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításának általános vitája. A javaslat célja, hogy a tagszövetség polgárai szabadon gyakorolhassák az igazságszolgáltatásban szakmájukat az unió egész területén. Ugyancsak folytatódik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos irányelv magyar jogba történő átültetésének, illetve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája.
(MTI)
