Bocsánatkérést várnak Kivágónétól

Bocsánatot kellene kérnie Kivágó Iván Györgynének azoktól az áldozatoktól, valamint hozzátartózóiktól, akiket a vasfüggöny fennállásának idején az osztrák–magyar határszakaszon lőttek agyon. Legalábbis ez tükröződik a szerkesztőségünkhöz eljuttatott soroksáriak leveleiből. Mint ismert, a Hunvald György közgyűlési helyére pályázó Kivágóné az illegális határátlépések és a csempészések területével foglalkozott a nyugati határon az 1980-as években a III/II-es főcsoportfőnökségnél. Ebben az időszakban tűzparancs volt érvényben a nyugati határszakaszon, és információink szerint közel tucatnyi, a szabad világba vágyó embert lőttek agyon a határőrök. • Kivágóné: Meg sem fordult a fejemben, hogy visszalépjek • Kifogást nyújtottak be a volt állambiztonsági tiszt ellen • Kivágóné vallott a tévében

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott, soroksári polgárok által jegyzett levelekből egyértelműen kitűnik: a jelenlegi alpolgármesternek nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie az osztrák–magyar határszakaszon lelőtt áldozatoktól, valamint hozzátartozóiktól. Mint arról már lapunk korábban beszámolt, Kivágó Iván Györgyné az 1970-es évektől már a hálózat tagja volt, a nyolcvanas években pedig a III/II-es kémelhárító főcsoportfőnökség 8-as osztályán dolgozott.

Ekkori munkájáról Kivágóné a TV2 péntek reggeli műsorában úgy nyilatkozott: „Az illegális határátlépések és a csempészések területével foglalkoztam a III/II-es főcsoportfőnökségnél.” 20 évvel ezelőtt még érvényben volt a tűzparancs az osztrák–magyar határon. Az MNO által megkérdezett történészek szerint 1966 és 1989 között közel négyszáz honfitársunk és német állampolgár „akadt fenn” a nyugati határon lévő vasfüggönyön. Információink szerint közülük tucatnyi embert lőttek agyon a határőrök. Mint ismert, Kivágóné korábban arról beszélt, hogy ő senkinek nem tett semmi rosszat, és nem érti az ellene folyó „hecckampányt”.

A szocialista alpolgármestertől azt szerettük volna megkérdezni, hogy kíván-e nyilvánosan bocsánatot kérni. Szerettük volna megtudni, hogy hajlandó-e elhatárolódni attól a párttól, amelynek megrendelésére működtek a titkosszolgálatok, s melynek utódpártja az MSZP. Kivágónét többszöri telefonos megkeresésünk ellenére sem sikerült elérni.

Kivágóné Demszkyt is megfigyelte?

Az egykoron a kommunisták fő ellenségének – ma barátjuknak – számító Demszky Gábor főpolgármester szerdán a TV2-nek kijelentette: „Emberileg nem érzem jól magam ebben a helyzetben.” Szerinte őt is megfigyelhette Kivágóné mint kémelhárító, hiszen annak idején több külföldi vendég is érkezett turistaként a demokratikus ellenzék tagjaihoz, így többek között hozzá is. A főpolgármester kijelentésére reagálva Kivágóné elmondta: Demszky úrnak tudnia kell, hogy a III/II-es csoportfőnökség nem az ő figyelésével foglalkozott. „Ha ő is részt vett csempészésben, akkor lehet, hogy megfigyeltem, de ezt csak viccből mondtam” – tette hozzá. Ami azonban nem vicc, és alátámaszthatja Demszky és Kivágóné történelmi kapcsolatát, az az a tény, hogy Magyarországra a tiltott irodalom termékeit is csempészni kellett. Ezeket a szamizdat könyveket később az állampárt rendőrségének zaklatásai közepette az akkori földalatti ellenzék terjesztette, akiknek ismert alakjai SZDSZ-esek, és ma már a kommunisták leghűségesebb társai.

Annak ellenére, hogy Demszky Gábort is megfigyelhette Kivágóné, a főpolgármester nem tiltakozott az MSZP-s politikus jelölése ellen. Mindez azt tükrözi, hogy az MSZP és az SZDSZ között nincs ideológiai különbség. Kérdés az, hogy volt-e valaha.

(MNO)