Bocsánatkérést várnak Kivágónétól

Bocsánatot kellene kérnie Kivágó Iván Györgynének azoktól az áldozatoktól, valamint hozzátartózóiktól, akiket a vasfüggöny fennállásának idején az osztrák–magyar határszakaszon lőttek agyon. Legalábbis ez tükröződik a szerkesztőségünkhöz eljuttatott soroksáriak leveleiből. Mint ismert, a Hunvald György közgyűlési helyére pályázó Kivágóné az illegális határátlépések és a csempészések területével foglalkozott a nyugati határon az 1980-as években a III/II-es főcsoportfőnökségnél. Ebben az időszakban tűzparancs volt érvényben a nyugati határszakaszon, és információink szerint közel tucatnyi, a szabad világba vágyó embert lőttek agyon a határőrök. • Kivágóné: Meg sem fordult a fejemben, hogy visszalépjek • Kifogást nyújtottak be a volt állambiztonsági tiszt ellen • Kivágóné vallott a tévében

MNO
2009. 05. 02. 16:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott, soroksári polgárok által jegyzett levelekből egyértelműen kitűnik: a jelenlegi alpolgármesternek nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie az osztrák–magyar határszakaszon lelőtt áldozatoktól, valamint hozzátartozóiktól. Mint arról már lapunk korábban beszámolt, Kivágó Iván Györgyné az 1970-es évektől már a hálózat tagja volt, a nyolcvanas években pedig a III/II-es kémelhárító főcsoportfőnökség 8-as osztályán dolgozott.

Ekkori munkájáról Kivágóné a TV2 péntek reggeli műsorában úgy nyilatkozott: „Az illegális határátlépések és a csempészések területével foglalkoztam a III/II-es főcsoportfőnökségnél.” 20 évvel ezelőtt még érvényben volt a tűzparancs az osztrák–magyar határon. Az MNO által megkérdezett történészek szerint 1966 és 1989 között közel négyszáz honfitársunk és német állampolgár „akadt fenn” a nyugati határon lévő vasfüggönyön. Információink szerint közülük tucatnyi embert lőttek agyon a határőrök. Mint ismert, Kivágóné korábban arról beszélt, hogy ő senkinek nem tett semmi rosszat, és nem érti az ellene folyó „hecckampányt”.

A szocialista alpolgármestertől azt szerettük volna megkérdezni, hogy kíván-e nyilvánosan bocsánatot kérni. Szerettük volna megtudni, hogy hajlandó-e elhatárolódni attól a párttól, amelynek megrendelésére működtek a titkosszolgálatok, s melynek utódpártja az MSZP. Kivágónét többszöri telefonos megkeresésünk ellenére sem sikerült elérni.

Kivágóné Demszkyt is megfigyelte?

Az egykoron a kommunisták fő ellenségének – ma barátjuknak – számító Demszky Gábor főpolgármester szerdán a TV2-nek kijelentette: „Emberileg nem érzem jól magam ebben a helyzetben.” Szerinte őt is megfigyelhette Kivágóné mint kémelhárító, hiszen annak idején több külföldi vendég is érkezett turistaként a demokratikus ellenzék tagjaihoz, így többek között hozzá is. A főpolgármester kijelentésére reagálva Kivágóné elmondta: Demszky úrnak tudnia kell, hogy a III/II-es csoportfőnökség nem az ő figyelésével foglalkozott. „Ha ő is részt vett csempészésben, akkor lehet, hogy megfigyeltem, de ezt csak viccből mondtam” – tette hozzá. Ami azonban nem vicc, és alátámaszthatja Demszky és Kivágóné történelmi kapcsolatát, az az a tény, hogy Magyarországra a tiltott irodalom termékeit is csempészni kellett. Ezeket a szamizdat könyveket később az állampárt rendőrségének zaklatásai közepette az akkori földalatti ellenzék terjesztette, akiknek ismert alakjai SZDSZ-esek, és ma már a kommunisták leghűségesebb társai.

Annak ellenére, hogy Demszky Gábort is megfigyelhette Kivágóné, a főpolgármester nem tiltakozott az MSZP-s politikus jelölése ellen. Mindez azt tükrözi, hogy az MSZP és az SZDSZ között nincs ideológiai különbség. Kérdés az, hogy volt-e valaha.

(MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.