A magyar nemzet azért létezik még, mert valamikor, valakik nem féltették életüket adni a megmaradásárért, és a haza érdekében bátrak voltak, amikor annak kellett lenni – mondta Boross Péter, hozzátéve: mai katonáink a hazáért fegyvert fogók méltó örökösei. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke felidézte, hogy hosszú szünet után lehet újra emlékezni a hősökre, a hazáért életüket áldozó katonákra. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez nap, ám a II. világháború után politikai üzenete és eszmeisége miatt a megemlékezést tiltották.
Boross hangsúlyozta: nemzetek sokasodtak, mi pedig egye fogyunk, mára megváltozott a világ, mások az erények, a követelmények, de hőseink példája kötelez minket. Katonára, katonaságra mindig szükség van egy országban – jelentette ki. Az egykori miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott: a legutolsó háború, amiben részt vettünk, iszonyatos pusztítást végzett, de nemcsak a frontkatonák haltak hősi halált, hanem azok az emberek is, akiket vagonokban hurcoltak el, fogolytáborokban vesztették életüket, akiket az utcán fogdostak össze. „Ők is a mi katona halottaink” – jelentette ki.
Tömböl László vezérkari főnök arról szólt, hogy a honvédelemre nevelés nem ünnepnapi kötelezettség. A vezérezredes úgy fogalmazott: a háborúk indítását a hatalom birtokosai döntik el, a hadműveleteket stratégák tervezik, de a harcokat katonák vívták és vívják meg, akik közül sokan nem érik meg a békét. Utánuk csak fejfák, jeltelen sírok és az emlékezés marad meg. Emlékezni kell, mert a nemzet történelméből él, abból merít erkölcsi erőt – fűzte hozzá.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.