Emléket állítanak a fővárosban a vasfüggöny lebontásának

Hozzájárult a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága keddi rendkívüli ülésén ahhoz, hogy a Terror Háza Múzeum előtti zöld területen egy szobor jellegű műalkotással állítsanak emléket a vasfüggöny 1989-es lebontásának. • Védik a városképet a szocik a vasfüggöny-kompozíciótól

MNO
2009. 05. 12. 8:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1949-1989-es történelmi korszakot megidéző kompozíció arra kíván emlékeztetni, hogy Magyarországot negyven éven át vasfüggöny néven ismert határzár választotta el Nyugat-Európától. A felállításához szükség van a városképvédelmi bizottság múlt heti elutasító döntésének megváltoztatására.
Demszky Gábor az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a kulturális bizottság döntését. Mint elmondta, kezdeményezésére a városképvédelmi bizottság csütörtökön ismét tárgyal erről a kérdésről. A főpolgármester leszögezte: mindegy, hogy hol, de helye van egy ilyen alkotásnak, amivel emléket állítanak a vasfüggöny lebontásának. Hozzátette: közérdeket szolgál, hogy elősegítsük a közös múltra való emlékezést, ezáltal a különböző politikai erők közötti párbeszéd kiterjesztését, a társadalmi konszenzus keresését, a történelmi tanulságok megfogalmazását.

A kulturális bizottság érdemi vita nélkül, csaknem egyhangúlag támogatta a kompozíció felállítását. P. Szűcs Julianna (MSZP), aki tartózkodott, úgy vélte, hogy nem a legszerencsésebb helyre kerül ez a mű, „nem biztos, hogy az Andrássy úti járókelők szeretni fogják ezt”. Példaként említette, hogy az esztétikailag kiváló 1956-os emlékmű sincs jó helyen a Felvonulási térnek a jelenlegi részén.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: a szobor azt akarja jelképezni, hogy Magyarország nem csak 1956-ban, hanem a vasfüggöny lebontásával is történelmet írt. Fontos, hogy erre felhívjuk a figyelmet – tette hozzá.

A szavazást követően Gy. Németh Erzsébet (MSZP) alelnök sérelmezte azt, hogy Schmidt Mária a főpolgármesterrel folytatott levélváltásában, amit a múzeum honlapján is elhelyeztek, minősíthetetlen módon bírálta a kulturális bizottságot, amiért P. Szűcs Juliannát delegálták a mű bírálóbizottságába. Az alelnök rámutatva, hogy P. Szűcs Julianna a bizottság egyetlen művészettörténész tagja, a testület nevében visszautasította a bírálatot. Schmidt Mária csupán annyit jegyzett meg, hogy szeretné, ha akit érdekel, elolvasná ezt a levélváltást, mivel nincs értelme arról így beszélni. Csomós Miklós (Fidesz) alelnök sajnálatosnak tartotta, hogy ez a téma úgy került elő az ülésen, hogy a bizottság tagjainak többsége nem is ismeri ezt a levélváltást. A politikus nehezményezte azt, hogy alelnöktársa a bizottság nevében nyilatkozott.

A városképvédelmi bizottságban a múlt héten csak a szocialisták ellenezték a szobor felállítását. Az egyetlen jelenlévő SZDSZ-es Halmágyi Judit a vitában nem kifogásolta a mű elhelyezését, szavazatával azonban lehetővé tette, hogy a bizottság elutasította a szobor felállítását.

Ughy Attila (Fidesz) bizottsági elnök szerint kifejezetten politikai okból utasította el az MSZP-SZDSZ többség azt, hogy a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulójának emléket állító performancot elhelyezzék a Terror Háza Múzeum előtt. Horváth Gyula (MSZP) alelnök szerint a többség az adott helyen nem, de a főváros más részén elfogadhatónak tartja az általuk egyébként nem éppen esztétikus látványúnak tartott, "brutális" rozsdás vaslánc-szobrot. Nem tartották célszerűnek azt, hogy egy térségben, ilyen töménységben jelenjenek meg olyan jelképek, amelyek egy bizonyos kort jelképeznek. Felhívta a figyelmet a kompozíció balesetveszélyességére is. Nagy rendezvények esetén ugyanis ennek az emlékműnek a fizikai megjelenése, tartalma is veszélyt jelenthet a tömeg számára – jegyezte meg. A VI. kerületi önkormányzat ugyancsak MSZP-SZDSZ többségű képviselő-testülete és a városrész tervtanácsa támogatta a világörökség részét képező területen a volt vasfüggönyt szimbolizáló alkotás felállítását.

A Terror Háza Múzeum Közalapítványa által felkért F. Kovács Attila építész-belsőépítész egyik tervét a Budapest Galéria bírálóbizottsága is támogatta. A szakértők szerint a felállításra javasolt 380 centiméter hosszú, 296 centiméter magas és 80 centiméter széles kompozíció, a brutális, rozsdás lánctömeg szinte eszköztelenül, mégis hatásosan képes érzékeltetni azt, hogy Magyarországot 40 éven át "vasfüggöny" néven ismert határzár választotta el Nyugat-Európától.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.