Mint ismert, a projekt kezdetekor egyértelműen Debrecen számított esélyesnek, kedvező földrajzi, kutatási és gazdasági adottságai miatt. Az akkor Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium „tehetetlensége, súlyos szakmai hibái” azt eredményezték, hogy ez az egyedülálló, óriási szakmai presztízst, többmilliárd eurós uniós támogatást és több ezer új munkahelyet jelentő beruházás nem Magyarországon valósul meg – írja szombati közleményében Almássy Kornél.
Az Európai Neutronkutató Központ az EU egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése. A kutatóközpont létesítését általánosságban az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény az elkövetkező évtizedekben jelentősen nő, illetve, hogy az európai unió területén összesen egy berendezés megvalósítása lehetséges az elkövetkezendő húsz év során. Az ESS projekt megvalósítása egymagában akkora természettudományos kutatásokban felhasználható kísérleti kapacitást jelentett volna, amekkorával ma a teljes magyar alapkutatás rendelkezik. A projekt megvalósításával egyidejűleg olyan onkológiai központ jöhetett volna létre, mely európai szinten is egyedülálló, és módot adott volna arra, hogy a terápiát Magyarországon végezzék el, azaz egyidejűleg egy jelenleg nem létező orvosi ellátó-bázis épülhetett volna ki. Mindez továbbá ötezer új munkahelyet, óriási tudományos presztízst és lehetőséget, évente több ezer vendégkutatót, hatalmas konferencia-turizmust és a mindebből származó nem elhanyagolható adóbevételeket jelentett volna az országnak.
Az Oktatási és Tudományos Bizottság tagja szerint Magyarország óriási előnnyel indult, hiszen az EU a K+F kapacitások kiegyensúlyozására törekszik, és az új tagállamokba még nem került nagyprojekt. A projekt szempontjából az EU perifériáján való elhelyezkedés is előny volt, mert Magyarország a keleti államok számára elérhető közelségben van. A projekt költségei több százmillió euróval kevesebbe kerültek volna, ha Debrecen kapta volna a lehetőséget. Debrecen már akkor rendelkezett kutatói háttérrel, hiszen a városban működik a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete. „Ilyen előnyről buktatta el a kormány alkalmatlansága a projektet” – tette hozzá Almássy.
Almássy Kornél novemberi interpellációjában és a Magyar Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának rendkívüli meghallgatásán felvetette, hogy miközben a kezdetben jelentős hátránnyal induló Lund gőzerővel dolgozott, óriási projektirodát hozott létre, több politikai és tudományos együttműködési szándéknyilatkozatot szerzett meg, addig „a Bajnai Gordon vezette minisztérium nem volt képes még egy szakmailag megalapozott projektiroda létrehozására sem. A magyar lobbi tevékenység megszűnt, miközben Svédországban az egész politikai és tudományos közélet a terv mellé állt. Nálunk a kormányzat még az ellenzéki képviselőket, sőt állítólag sok esetben még Debrecen város vezetését sem tájékoztatta, nemhogy összehangolta volna velük lobbi tevékenységet” – fogalmazott a képviselő.
Burány Sándor, aki Bajnai Gordont helyettesítette, Almássy interpellációjára azt válaszolta, hogy „a magyar kormány intenzív diplomáciai tevékenységet folytat a siker érdekében. Ez a munkánk eddig is eredményes volt, több ország kifejezésre juttatta politikai támogatását az ügyben”, majd idén tavasszal a projektet vezető Egyed Géza, az ESS projektért felelős miniszterelnöki megbízott Közép-Kelet Európa összefogásáról beszélt. Almássy szerint „ma már nyilvánvaló, hogy nem mondtak igazat, hiszen a csütörtöki szavazáson mindössze egy(!) támogató szavazatot kapott Debrecen, mindenki más Lund pályázatát támogatta. Aligha véletlen, hogy a kormányzat Magyarországon nem hozta nyilvánosságra a csütörtöki döntést!”– írja közleményében Almássy.
A képviselő véleménye szerint óriási lehetőségtől esett el „a kormányzat hibájából” Magyarország és a magyar kutatásfejlesztés. Almássy Kornél ezért kezdeményezi, hogy Bajnai Gordon a parlamentben számoljon be, úgyis, mint a projektért korábban felelős miniszter, úgyis, mint jelenlegi miniszterelnök, hogy milyen hibák vezettek ehhez kudarchoz, illetve számoljon el a projektre elköltött több tízmillió forint sorsáról.
„A kudarc ugyanakkor lehetőség is arra, hogy teljes körű összefogással mindent megtegyünk a szintén jelentős európai kutatási nagyberendezés, az úgynevezett nagylézer (ELI – Extreme Light Infrastructure) pécsi vagy szegedi megvalósulásáért” – tette hozzá a tudományos bizottság tagja.
Szerettük volna megkérdezni Budai Bernadettet is az ügyről, de lapunk számára utolérhetetlennek bizonyult a kormányszóvivő.
A svéd sajtó már Lundról cikkez
Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szakállamtitkára, a témáért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton a távirati irodának elmondta: a kérdésről csütörtökön este kötetlen találkozón tárgyaltak az uniós tagállamok egy részének kutatási kérdésekért felelős miniszterei, és ezt követően a svéd sajtóban utalások jelentek meg arról, hogy a központ a svédországi Lundban kap majd helyet. Egyed Géza beszámolt arról, hogy a megbeszélés végén az EU soros elnökségét képviselő cseh miniszter bejelentette: a következő hetekben írásban kérik ki a tagországok álláspontját.
(MNO, MTI)
