Pozsgay Imre szerint az egyik legnagyobb veszély az önbecsülés feladása. Ha egy nemzet annyira lesüllyed, nem számíthat mások megbecsülésére sem – mondta. Szerinte kevés az, amit ma az állam az egyházaktól vár. Az államnak szélesebb körű nevelési-oktatási feladatok ellátását kellene kérnie az egyházaktól, s az ehhez szükséges forrásokat biztosítani kellene – fűzte hozzá a történész.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek felszólalásában a keresztény értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, Szent István kora óta akkor, ha nem virágzott az egyház, a magyarság sem virágzott. Ha lesz egy virágzó keresztény egyház, akkor megmaradunk – közölte. Az érsek szerint az erkölcsi válságot úgy lehet orvosolni, ha Európa népei visszatalálnak keresztény gyökereikhez. Hozzátette: az erkölcsi válságot az értékválság szüli, ami nem csak azt jelenti, hogy mindennapos a korrupció, a bűnözés, hanem azt is, hogy aránytalan a dolgok értékelése, ha nincs mögötte erkölcsi értékbecslés.
Az érsek úgy fogalmazott: az értékválságot követi a gazdasági válság, ahol már semminek sincs értéke, ahol már az ellenőrnek is ellenőr kell, s a politikai hatalom játszik a demokráciával, a nép érdekeinek figyelembevétele nélkül diktatórikus intézkedéseket hozhat. Innen már csak egy lépés az államcsőd – jegyezte meg.
Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke arról szólt, hogy mára az Európai Unió területileg a kontinens felére kiterjed, de az együttműködésből egyre inkább kimaradnak az erkölcsi, s túlsúlyba kerülnek a gazdasági és pénzügyi szempontok. Ezzel párhuzamosan erősödnek a centralizációs törekvések, holott az európai integráció alapelve a szubszidiaritás – állapította meg. Közölte: az unió bővítése a Kárpát-medencei magyarság 95 százalékának lehetővé tette, hogy ismét elkezdhesse tervezni közös jövőjét. Igaz, az elmúlt években megtorpant a magyar nemzeti integráció folyamata, de ennek okát nem magunkon kívül kell keresni – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, Magyarországnak 2002 óta egy a keresztény értékeket elutasító kormánya van, s ezzel ugyanaz a baj, mint a kommunizmussal volt: az, hogy nem reformálható. A magyarság ettől eltekintve lehet nyertese az európai integrációnak, ha akar nyertese lenni – mondta.
Kiemelte: fontos, hogy ne hagyjuk eltávolodni Európát a keresztény értékektől és eszméktől, mert a kommunizmus óta tudjuk, hogy ennek mi lehet a következménye. Az eltávolodás jelei aggodalomra adnak okot, de Európa még megreformálható – vélte.
Majnek Antal munkácsi katolikus megyés püspök tevékenységüket ismertetve fő célként fogalmazta meg, hogy minden lehetőséget megragadjanak a Kárpátalján élő magyarság megsegítésére. Az egyházi elöljáró a hívek körében végzett lelkipásztori munka, az oktatási intézmények fenntartása mellett a magyarok identitásának megőrzését emelte ki. Szólt arról, hogy a rászorulóknak igyekeznek szociális segítséget is nyújtani, szinte mindenütt kiépítették karitász szolgálatukat, s hét árvaházat alakítottak ki. A konferencián id. Hegedűs Lóránt nyugalmazott református püspök Megmaradásunk esélye: a kereszténység címmel tartott előadásában azt hangsúlyozta: valódi kereszténységre, igazi Krisztus-követésre van szükség.
(MTI)
