Annyira nem volt nehéz a történelem érettségi, aki kicsit is készült rá, az meg tudta oldani a feladatokat – mondta el a vizsgát követően a szegedi Deák Ferenc Gimnázium diákja, Szereda György. Szerinte nem voltak különösen nehéz és meglepő kérdések, bár az angol parlamentarizmus kialakulása kissé „megizzasztotta” – vallotta be. Tóth Tímea sem tartotta nehéznek a vizsgát. Az eleje a rövid kérdésekkel gondolkodtató volt – mondta –, de az esszék, ahol lehetett választani, nagyon könnyűnek bizonyultak, hisz a forrás, az ábra és a képek sokat segítettek. Ő a Rákóczi-szabadságharcot és a második ipari forradalmat választotta. A Rákóczi-szabadságharcra egyébként készültek, biztosak voltak abban, hogy idén megjelenik, miután a korábbi vizsgákban ezt nem kérdezték. Olyan része nem volt az érettséginek, amire nem számítottak – mondta Tóth Tímea.
A győri Révai Miklós Gimnáziumban nagyrészt kihasználták a rendelkezésre álló időt a diákok, mivel az összeállított kérdéssort nehéznek találták. Erdős László, a gimnázium igazgatóhelyettese azt mondta: talán kissé sok társadalmi kérdés szerepelt a tételek között. A kérdések többségét csak tárgyi tudással nem lehetett megoldani, kellettek azok a készségek, amelyeket az órákon lehetett elsajátítani. Az esszékérdések között Erdős László némileg szokatlannak, bár a követelmények közé tartozónak nevezte az ókori Kelet vallásaival kapcsolatosakat. A megkérdezett révais diákok többsége nehéznek tartotta a tételeket. Elsősorban az olyan kérdések okoztak gondot, amelyeknél csak egy ábrát adtak meg, s jelentős saját tudást igényelt a megoldás. Ezek közé tartozott például, hogy egy ábra alapján kellett meghatározni, mely földterületek tartoznak a földesúrhoz, melyek a jobbágyhoz, s melyek közösek. De a reformkori társadalmi rétegekről szóló kérdést is nehéznek mondták. Ugyanakkor voltak olyan kérdések az érettségizők szerint, amelyekre lehetett számítani, mint a rendszerváltással kapcsolatosak. Többen meglepőnek tartották ugyanakkor a nők választójogával kapcsolatos kérdést.
Szabó Miklós, a soproni Széchenyi István Gimnázium igazgatója szerint a diákok nem egészen ilyen kérdésekre számítottak. A könnyebb magyar és matek érettségi után a történelem nehezebbnek tűnt számukra, de mindegyik feladat megoldható volt. Sok válasz kiolvasható volt a megadott forrásokból és térképekből. A magyar történelemből a legtöbben a polgári átalakulásról írtak szívesen, így Sopronban is a ’48-as áprilisi törvények utáni polgári Magyarország átalakulása volt a kedvenc téma. A kiskérdések közül sokan választották a tatárjárást vagy az ókori keleti vallásokat. A soproni gimnáziumban 102 diák érettségizett történelemből, közülük nyolcan emelt szinten. Nehezebb tételekre számítottak az érettségizők történelemből Miskolcon, ugyanakkor mégsem volt egyszerű a vizsgasor – lényegében így lehet summázni a diákok véleményét.
A pedagógusok hasonló tételsorokat vártak, és erre készítették fel a diákokat – mondta Szeppelfeld Erzsébet, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese, történelemtanár. Az érettségiről távozók többsége elégedetten, felszabadultan hagyta el a termeket. Többen úgy fogalmaztak: a történelmi érettségi végezetül nemcsak a rég történéseiről, hanem a közelmúltról is szólt, arról az időszakról, amelybe ők is beleszülettek, és amelyről nekik is lehetett és van is véleményük. A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium igazgatóhelyettese, Rácz Miklós a szerdai történelem írásbeli vizsga után arról tájékoztatott, hogy a „folyosói szóbeszéd” alapján az intézményben érettségizett 115 diák többsége nehéznek találta a feladatsort.
A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 190 diák magyar nyelven, harmincan franciául és mintegy hetvenen német nyelven tették le szerdán történelemből a középszintű érettségit. Szolcsányi Jánosné igazgató azt mondta: a diákok felkészültek, de nehéznek ítélték a feladatokat. Hozzátette: az esszéket tekintve kevesen választották a Rákóczi-szabadságharcot, annál többen döntöttek azonban a második ipari forradalom és a rendszerváltás mellett.
Rossprim Dániel, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának végzős tanulója elmondta: a rövidebb feladatok között volt néhány nehezebb, összességében azonban nem okoztak meglepetést. Hozzátette: az esszék közül a tatárjárás és a második ipari forradalom feladat kidolgozására vállalkozott.
Nehezebbek voltak idén a történelem érettségi tesztkérdései, mint az elmúlt években, de a diákok ismerték a feladattípusokat, sokat gyakorolták azokat, ezért nem okozott nehézséget a megoldásuk – mondták el a történelem érettségi megírása után a zalai diákok. Gyimesi Mártonnak, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium történelemtanárának az érettségizők arról számoltak be, hogy nem volt olyan feladat, ami váratlanul érte őket, de nehezebbek voltak a középszintű történelem érettségi szöveges feladatai, mint az elmúlt évben. Az emelt szintű vizsgánál – ugyancsak a rövid, szöveges feladatoknál – váratlanul érte a diákokat, hogy sok konkrét évszámot kellett tudni, ami a korábbi években nem volt megszokott. Nem számított környezetvédelmi kérdésekre a történelem érettségin Tájcsnek Éva Diána, az Apáczai Csere János ÁMK végzős tanulója, mint fogalmazott, az érettségi nem volt könnyű, de azért meg lehetett írni.
(MTI)
