Az 1949–1989-es történelmi korszakot megidéző kompozíció arra kíván emlékeztetni, hogy Magyarországot 40 éven át vasfüggöny néven ismert határzár választotta el Nyugat-Európától. A mű felállításához kedden már – ugyancsak egy szocialista tartózkodással – hozzájárult a kulturális bizottság, így a kezdeményezők részére kiadható az engedély. A városképvédelmi bizottság Demszky Gábor főpolgármester kezdeményezésére tárgyalta újra korábbi, elutasító határozatát. Ráday Mihály elmondta, hogy a szobor jellegű rozsdás lánctömeg megítélése egyéni ízlés kérdése. A művel kapcsolatban neki nincs gondja, az elfogadható, végül is majd megítéli azt az utókor.
A helyszín célszerűségét azonban csakúgy mint két hete, most is vitatta. Mint mondta, a Terror Háza Múzeumnak nem kellene az utcára eszkalálódnia. Szerinte ennek a szoborszerű tárgynak olyan helyet kellene találni, ami egy újabb emlékhelyet hoz létre. Példaként említette a volt német nagykövetség Stefánia úti épülete előtti részt. A nyugati határnyitást ugyanis 1989-ben itt provokálta ki a nagykövetség udvarán összegyűlt rengeteg keletnémet ember. Ezért Budapesten inkább ehhez a helyhez köthető a vasfüggöny elhelyezése, a határnyitás, mint a Terror Háza Múzeumhoz – jegyezte meg. Hozzátette, hogy az Andrássy úton viszont elfoglalja a sétányt ez az alkotás.
A városképvédelmi bizottság két hete az MSZP–SZDSZ-képviselők többségi szavazatával utasította el ennek a szobornak a felállítását. Akkor Horváth Gyula (MSZP) alelnök nyilatkozta azt, hogy a városnak más pontján lenne célszerűbb ennek a rozsdásvaslánc-szobornak az elhelyezése. Egy térségen belül ugyanis nem szerencsés, hogy ilyen töménységben jelenjenek meg olyan jelképek, amelyek egy bizonyos kort idéznek.
A kulturális bizottság ülésén P. Szűcs Julianna (MSZP) szintén tartózkodott, mivel művészettörténészként úgy vélte, hogy nem a legjobb hely e szobor számára az Andrássy út. Példaként említette, hogy az esztétikailag kiváló 1956-os emlékmű sincs jó helyen a Felvonulási tér jelenlegi részén.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kulturális bizottság keddi ülésén elmondta: a szobor azt akarja jelképezni, hogy Magyarország nemcsak 1956-ban, hanem a vasfüggöny lebontásával is történelmet írt. Fontos, hogy erre felhívjuk a figyelmet – tette hozzá. A Terror Háza Múzeum közalapítványa által felkért F. Kovács Attila tervét a Budapest Galéria bírálóbizottsága is támogatta. A szakértők szerint a felállításra javasolt, 380 centiméter hosszú, 296 centiméter magas és 80 centiméter széles kompozíció, a brutális, rozsdás lánctömeg szinte eszköztelenül, mégis hatásosan képes érzékeltetni azt, hogy Magyarországot 40 éven át vasfüggöny néven ismert határzár választotta el Nyugat-Európától.
(MTI)
