Emberre is veszélyes a gabonában található gombafertőzés

Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal zártkörű tanácskozást hívott össze a gabonában található fuzáriumtoxin miatt – értesült a közrádió. A gombából származó szennyeződés gyengítheti az immunrendszert, rákot és korai serdülési elváltozásokat okozhat. Felmérések szerint a felnőttek 5-10 százalékát terheli a határértéknél magasabb fuzáriumfertőzés. A hivatal főigazgatója szerint azonban a helyzet nem riasztó.

MNO
2009. 06. 18. 10:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zártkörű tanácskozást hívott össze a Élelmiszerbiztonsági Hivatal a gabonában található fuzáriumtoxin miatt – tudta meg az MR1-Kossuth Rádió. A gombából származó szennyeződés gyengítheti az immunrendszert, rákot és korai serdülési elváltozásokat okozhat. A hivatal felmérése szerint a felnőttek 5-10 százalékát terheli a határértéknél magasabb fuzáriumfertőzés, a csecsemőknél és gyerekeknél pedig még nagyobb lehet ez az arány.

Nem riasztó?

Szeitzné Szabó Mária, a hivatal főigazgatója a Magyar Rádió reggeli műsorában kijelentette: a helyzet nem riasztó, ugyanakkor megpróbálnak egyeztetni a termelőkkel és a feldolgozókkal, hogyan lehet csökkenteni a búzában a fuzáriumfertőzést.

Kongatják a vészharangot

Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások óvodás és kisiskolás gyerekeken. Ilyen bajokat okozhat a gabonát megtámadó fuzáriumgomba, amely különféle méreganyagokat termel, ezek pedig bekerülhetnek a fertőzött termésből készült lisztbe, kenyérbe, vagy akár müzlibe is. Egy szegedi kutatócsapat évek óta kongatja a vészharangokat, hogy egyes termékek fuzáriumtoxin-tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A szakértők az utóbbi években több olyan beteggel találkoztak, akikről kiderült, hogy fertőzött élelmiszert fogyasztottak.

Szűcs Péter endokrinológus csak az elmúlt egy évben 15, hormonális bajokkal küzdő kisgyermeket kezelt. Jellemző volt náluk például a mellnövekedés, de a fitoösztrogén a felnőtteknél is komoly és veszélyes elváltozásokat okozhat, elsősorban a nemző- és a fogamzóképességet gátolja.

Mesterházi Ákos akadémikus, gabonakutató és Falkay György gyógyszerész ételmintákat is kért az érintett családoktól, hogy összevethesse ezeket a megbetegedett gyerekek leleteivel, és a mintákból néha extrém mennyiségű toxint lehetett kimutatni, csakúgy, mint a gyerekektől vett vérmintákból. Az derült ki, hogy ezek az ösztrogénhatású anyagok a nagyon finoman szabályozott hormonális egyensúlyt felborítják, és toxikus ösztrogénhatásként jelentkeznek. A kutatók 2006-ban 180, szántóföldekről származó mintát vizsgáltak meg, 86 esetben bukkantak határérték feletti toxinmennyiségre. Volt olyan tétel, ami tízszer több toxint tartalmazott a megengedettnél. A szakértők szerint, noha pontos adatok nem állnak rendelkezésre, tavaly is sokfelé volt fuzáriumfertőzés a gabonatáblákban, főleg az ország keleti és déli területein. A gabonakutató áprilisban úgy fogalmazott: fokozottabb hatósági ellenőrzésre volna szükség, hiszen akár a több százezer tonnát is elérheti a veszélyes gabona mennyisége. Szerintük élelmiszerbiztonság szempontból Magyarországon ma ez a legnagyobb jelentőségű probléma, sokkal nagyobb, mint a paprikabotrány volt.

A hatóság szerint nem sötét a kép

Az élelmiszerbiztonsági hatóságnál viszont tavasszal azt mondták, nem ilyen sötét a kép, már csak azért sem, mert szerintük tavaly nem volt jelentős a fuzáriumfertőzés.

Riasztó adatok

Riasztó adat szerepel viszont abban az Élelmiszerbiztonsági Hivataltól származó levélben, ami most az MR1-Kossuth Rádió birtokába került. A hivatal főigazgatója ebben egy cselekvési terv kidolgozását sürgeti a fuzáriumfertőzés kezelésére, és zártkörű konzultációra hívja a levél címzettjét. „A gabonák fuzáriumfertőzése, az abból származó mikotoxin-szennyeződés esetenként nagyon súlyos humán- és állategészségügyi hatása jól ismert az érintett szakemberek körében. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a magyar felnőtt lakosság 5-10 százalékát a WHO által elfogadhatónak tartott napi terhelésnél magasabb toxinmennyiség terheli. A csecsemők és gyermekek terhelése nemzetközi adatok alapján várhatóan még magasabb. A jelenséget nem szabad figyelmen kívül hagyni” – írják.

Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli műsorában azt mondta, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen végzett széles körű felmérésük nem erősíti meg ezt a riasztó helyzetet. 16-féle mikotoxint vizsgáltak meg, és ezek legtöbbjéből például egyáltalán nem lehetett kimutatni azt, ami a kisgyermekeknél hormonális és egyéb elváltozásokat okozna. Amivel probléma lehet, és ezt a vizsgálatok is megerősítették, az az úgynevezett dezoxinivalenol, ami hányással, hasmenéssel járó akut megbetegedést okozhat, ha a találtnál többszörös, több ezerszeres szintet fogyasztanak állatok vagy emberek. Ez előfordul a magyar, az európai gabonában is, és mindenhol a világon – teszi hozzá a szakember.

(radio.hu)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.