Arra a kérdésre, hogy „Ha Ön dönthetne arról, hogy ki legyen Magyarország miniszterelnöke, kit választana?” a megkérdezettek 38 százaléka nevezte meg a volt miniszterelnököt. Figyelemre méltó, hogy az Orbánt elutasítók táborában nem Bajnai a legkedveltebb jelölt, hanem Bokros Lajos. Az egykori pénzügyminisztert a válaszolók 18 százaléka bízná meg az ország irányításával, míg az MSZP által támogatott Bajnai Gordont csak 8 százalék választaná. Elgondolkodtató, hogy a jelenlegi miniszterelnököt épp annyian szeretnék miniszterelnöknek, mint a Jobbik EP-képviselőjét, Morvai Krisztinát.
A kormányfő alacsony társadalmi támogatottsága ellenére csak a megkérdezettek 8 százaléka gondolja azt, hogy Bajnai Gordon távozni fog hivatalából, de 57 százalékuk szeretné ezt. A társadalmi igény és a politikai realitás közti különbség valószínűleg feszültséget okoz a választókban, ez is magyarázata lehet a Jobbik vasárnapi eredményeinek.
A Nézőpont Intézet volt a legpontosabb
A Jobbik EP-választásokon elért nagy népszerűsége a legtöbb közvélemény-kutatót meglepte. Ennek oka, hogy a radikális párt támogatói „rejtőzködtek” a kutatók előtt. Mivel az első nyilvánosságban kevés pozitív hír jelent meg a Jobbikról, szimpatizánsai nem merték bevallani preferenciájukat. A Nézőpont Intézet május 20–22. között, 1000 fő megkérdezésével készült felmérése ugyanakkor jelezte: a részvételüket biztosra ígérők 6 százaléka Jobbik-szavazó, míg 8 százalékuk „rejtőzködő”.
A Heti Válasz megrendelésére május végén készült felmérés eredményei a többi párt esetében a szokottnál is pontosabbak voltak. A Nézőpont Intézet adatai szerint a biztos szavazók 54 százaléka volt „fideszes”, a legnagyobb ellenzéki párt az EP-választáson pedig 56 százalékot ért el. A kutatások alapján fejlesztett, több változós modelljükkel egyedül a Nézőpont Intézet jelezte előre, hogy a Fidesz kevesebb mint 15 mandátumot szerezhet. Májusi felmérésük alapján a valósághoz legközelebbi, 13-14 helyet valószínűsítettek.
Az intézet az MDF-nek is mandátumot érő eredményt mért: 5 százalékot, azaz éppen annyit, amennyit az vasárnap elért. Az SZDSZ a Nézőpont Intézet kutatása alapján nem ért el mandátumszerző arányt, ahogy a június 7-i választáson sem. Szintén a Nézőpont Intézet hívta fel elsőként a figyelmet a Lehet Más a Politika (LMP) előretörésére: a biztos szavazók körében az SZDSZ közelében, 2 százalékon mérték az új pártot.
