Több jogot is sért az, hogy az elítélt ünnepnapokon nem fogadhat látogatót – állapította meg hivatalból indított vizsgálata eredményeként Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Semmilyen büntetőjogi célt nem szolgál, nem függ össze a megelőzéssel az, ha a szabadságvesztését töltő személytől megvonják azt a jogot, hogy látogatót fogadhasson ünnepnapon – olvasható az Országgyűlési Biztos Hivatalának közleményében. „A tiltás sérti a jogállamiság elvét, az emberi méltósághoz, valamint a házasság és a család védelméhez való jogot, de mellőzésével az állam sem teljesíti objektív alapjogvédelmi kötelezettségét” – állapította meg az ombudsman.
Szabó Máté hangsúlyozta azt is, hogy a látogató fogadásának joga fontos lehet a börtön világa és a társadalom közötti kapcsolattartásban, a büntetés letöltése utáni beilleszkedésben. E jognak jelentősége lehet abban is, hogy fennmaradjon a fogvatartott külvilág iránti érdeklődése, megőrizhesse személyiségét, önértékelését, önbecsülését, összességében pedig az ünnepnapi látogatófogadáshoz való jog jogszabályi rögzítése az egyik eszköz lehetne a fogvatartott jogainak védelmében, sérelmeinek orvoslásában.
Az ombudsman fenti megállapításait alkotmánybírósági döntésekre, a fogvatartottak bánásmódjára vonatkozó ENSZ-szabályokra, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaira, továbbá nemzetközi egyezményekre való utalásokkal támasztotta alá. A közlemény szerint egyetértett a legfőbb ügyész is Szabó Máté javaslatával, amely szerint törekedni kell arra, hogy a fogvatartott alapjogait – így a külvilággal való kapcsolattartást – a lehető legkisebb mértékben korlátozzák. Szabó Máté jelentésében felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a büntetés-végrehajtási rendszer szabályozásának most folyó felülvizsgálatakor vegye figyelembe megállapításait és gondoskodjon arról: épüljön be az új büntetés-végrehajtási kódexbe az, hogy az elítélt ünnepnapokon is fogadhasson látogatót.
Szabó: Túlzsúfoltak a női börtönök
Túlzsúfoltak a női börtönök, van, ahol a higiéniás szükségleteket nem tudják kielégíteni, és van, ahol a személyzet kevés a feladatok megfelelő színvonalú ellátásához – állapította meg az ombudsman, miután munkatársai helyszíni vizsgálatot tartottak az egri, a pálhalmai és a kalocsai börtönben. Szabó Máté megoldást vár az igazságügyi minisztertől. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának tájékoztatása szerint munkatársai minden helyszínen zsúfoltságot tapasztaltak, az elítéltek száma meghaladta a norma szerinti férőhelyekét, továbbá a nők speciális higiéniás szükségletei közül a napi fürdést egyedül Pálhalmán tudják biztosítani, ahol a zárkákban zuhanyzót alakítottak ki.
A másik két intézetben a naponkénti fürdés lehetőségének hiánya sérti a fogva tartott nők emberi méltósághoz való jogát. A megállapítások között szerepel, hogy a Heves megyei büntetés-végrehajtási intézetben nem dolgozik pszichológus. Pálhalmán sok tekintetben jelentősen javultak a körülmények a 2000-ben tartott ombudsmani vizsgálathoz képest. Az orvosi ellátás hiányossága, illetve a fegyelmi zárkákban a folyóvíz hiánya azonban közvetlenül veszélyezteti a fogva tartottak lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, valamint emberi méltósághoz való jogát.
A vizsgálat pozitívumként értékelte, hogy az elítélt nők nagy részét mindhárom intézetben foglalkoztatják – dolgoznak vagy tanulnak – valamint azt is, hogy a személyzetben a nők mellett mindenütt férfiak is dolgoznak és ez a fogvatartás törvényességének fontos garanciája. Kalocsán kevés a biztonsági felügyelő – derül ki a megállapításokból –, ezért a munkaközi szünetet sem tudják kiadni nekik. A személyi állomány különösen alacsony létszáma Pálhalmán csak rendkívüli munkaráfordítás árán teszi lehetővé, hogy a szolgálati feladatokat biztonságosan és megfelelően ellássák, ez azonban közvetlenül veszélyezteti a dolgozók emberi méltósághoz való jogát, közvetve pedig érinti a fogva tartottak jogainak az érvényesülését, a velük való bánásmódot is. A női elítéltek csupán az ország három büntetés-végrehajtási intézetében (Egerben, Pálhalmán és Kalocsán), jellemzően lakóhelyüktől távol helyezhetők el, ez jelentősen megnehezíti kapcsolattartásukat hozzátartozóikkal – áll a vizsgálatban. A megállapítások alapján az ombudsman az igazságügyi és rendészeti minisztert kérte meg arra, hogy a problémák megoldására dolgozzon ki középtávú intézkedési tervet és kísérelje meg előteremteni az ahhoz szükséges anyagi fedezetet – olvasható a tájékoztatásban.
(MTI)
