Mezős szerint a bontáshoz az önkormányzatnak engedélyre lett volna szüksége, amelyet összeférhetetlenség miatt a helyi jegyző ki sem állíthat, ezért azt egy másik város építéshatóságánál kell kérelmezni. Tasnádyné Kovács Borbála, a kulturális örökségvédelmi hivatal közép-dunántúli irodája műemlék-felügyelője lapunknak elmondta: a rámpa korábban egységesen egybeépült az áruházzal, így a hivatal engedélyén túl a tulajdonosok hozzájárulására is szükség lett volna.
Az önkormányzat állítja: Esztergom belvárosában önkormányzati megbízásból és jogerős bontási engedéllyel bontották el a rámpát. Az önkormányzat teljesen jogszerűen, saját tulajdonában és birtokában eljárva kezdte meg a szállodaépítési beruházás előkészítését – áll a város lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményében. Kifejtették: a rámpa elbontása nem engedélyköteles tevékenység, nem rombolás, hanem egy „nagyszabású, városkép-átalakító, többmilliárdos építkezés előkészítése”.
Az eset kapcsán a Vártorony Kft. (az áruház tulajdonosa) jogi képviselője Esztergom önkormányzatával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását fogja kezdeményezni a legfőbb ügyésznél. Kreisz Gyula Máté ügyvéd a városnak küldött levelében leszögezte: a hét végi időzítés a bontást elrendelő részéről nyilvánvalóan arra irányult, hogy a tulajdonos a birtokvédelmet ne tudja igénybe venni addig, amíg két nap alatt a bontással nem végeznek. A város arra is kitért, hogy a felhajtó nem mozgáskorlátozottaknak épült, sőt rámpának használni veszélyes is.
Más véleménye van Baranyiné Hidasi Évának, a Mozgáskorlátozottak Komárom-Esztergomi Egyesület városi területi képviselőjének, aki lapunknak úgy fogalmazott: szomorú és kellemetlen, hogy az áruházat, az ott található üzleteket rámpa hiányában ezt követően évekig nem tudják megközelíteni a mozgáskorlátozottak és a kismamák. Hívta a város építési osztályát, hogy érdeklődjön a bontás miértjéről, azt ígérték, visszahívják.
origo.hu
Erős üzenet a lobbinak, hogy már a Publicus szerint sem kérnek a magyarok Pride-ból
