Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a szórványtanács harmadik, budapesti ülését követően elmondta: áttekintették az eddigi programokat és az új projektjavaslatokat. Ezek alapvetően oktatási programok – tette hozzá –, amelyeken belül jelentős részt képviselnek a csángó magyar projektek. Az ülésen szóba került egyebek mellett a csíkszeredai csángó kollégium működtetése, a magyar házak számának növelése és egy kulturális és oktatási központ létrehozása a romániai Bákóban, a régió székhelyén. Elmondta: felvetődött, hogy a „normál oktatás” mellett a napközi otthonos oktatásra, az iskolán túli nevelésre és a szakképzésre is fordítsanak figyelmet.
A szakállamtitkár jelezte: a támogatási körbe bekerült a nyugati szórvány is, itt olyan projekthez adnak résztámogatásokat, amelyhez már szereztek ugyan forrást, ám azt valamiért nem tudják befejezni. Gémesi Ferenc azt hangoztatta: a szórványosodás lassítását olyan oktatási projektekkel akarják segíteni, amelyek vonzóvá teszik a szülők számára, hogy magyarul taníttassák a gyerekeket. Arra mutatott rá: nem egyszerűen csak magyar iskolákat kell létrehozni és azokat fenntartani, hanem olyan minőségi intézményekre van szükség, amelyek versenytársai lehetnek a többségi nyelvű oktatási intézményeknek.
Megjegyezte: pusztán az identitástudat alapján nem biztos, hogy a szülők beíratják a gyerekeket a magyar iskolákba, ha egy másik intézmény „nagyságrendekkel” jobb. Közölte: a tanács egy „szimbolikus” projektet is a kormányzat figyelmébe ajánlott. Eszerint támogatást kívánnak adni a 21 évvel korábban elpusztított erdélyi falu, Bözödújfalu emléke ápolásához. Egy épület megvásárlásával segítenék a helyi önkormányzatot abban, hogy ott múzeumot rendezzenek be. A házban bemutatnák, „milyen következményekkel járt egy olyan erőszakos politika, amit Ceaucescu (egykori román államfő) politikája jelentett, és hogyan is alakult a magyarság helyzete akkor és azóta”.
Az 1988-ban Maros megyében egy tározó építésekor vízzel elárasztott falu a romániai falurombolás jelképévé vált, alig egy tucat ház menekült meg az elöntéstől. A falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen az egykori lakosok nevei állnak.
A szórványtanácsot a kormány hívta életre, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő testület tavaly október 13-án tartotta alakuló ülését, a tanácsban többségében határon túli magyar szervezetek képviseltetik magukat. A tanács feladata, hogy konzultatív testületként a szórványosodási folyamatok lassításáért javaslatokat dolgozzon ki.
(MTI)
