Szoci az őszödi szivárogtató?

Valószínűleg belső embertől került a nyilvánosságra az őszödi beszéd, mivel a frakció ülését nem hallgatták le – számolt be a köztévé híradója hétfő este. Demeter Ervin szerint válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e „pártpolitikai manipulációra” a Nemzetbiztonsági Hivatalt. • Az őszödi beszéd kiütötte Magyarországot • Egypártrendszerben élnek a szocialisták

MNO
2009. 12. 21. 19:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A felvétel készítése nem volt jogellenes, mert nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket – hangzott el a hírműsorban. Közölték, a kiszivárogtatásról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő és ki vette fel a beszédet. A kormányszóvivő – mint a műsorban elmondták – azonban nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az m1 információi szerint az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették.

Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja a Híradónak azt mondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e „pártpolitikai manipulációra” a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hivatalt felügyelő miniszter nem kívánt nyilatkozni a részletekről. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. Az ügy kivizsgálását Szilvássy György volt titokminiszter kezdeményezte.

A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én internetes honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. Gyurcsány a zárt körben elhangzott beszédében – helyenként durva szavakkal – a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végigviteléhez próbálta megnyerni, s önkritikusan beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet – „hazudtunk reggel, éjjel meg este” –, nem csinált semmit négy évig, az ország lehetőségeit messze túllépték.

A beszéd kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Az érzékeny politikai helyzetben Kuncze Gábor akkori SZDSZ-elnök kijelentette: a nyilvánosságra került hangfelvétel, s a miatta kialakult helyzet nem befolyásolja a koalíció működését. Az államfő szerint a kormányfő „morális válságot” okozott az országban beszédével. Budapesten, szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt súlyos összecsapások voltak, a tüntetők gyújtogattak, romboltak. A tüntetéshullám a Kossuth téren folytatódott, s heteken át tartott, majd minden nemzeti ünnepen enyhébb vagy súlyosabb formában megzavarták a közrendet.

Még abban az évben október 6-án az Országgyűlés a miniszterelnök kezdeményezésére 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja ettől kezdve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonult az Országgyűlés üléséről, mert a kormányfőt „nem kívánatos személynek tartják a politikában”. Ilyenkor csak a két frakcióvezető maradt az ülésteremben, s ők válaszoltak a kormányfőnek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.