A vörösiszap miért nem szerepel a veszélyes anyagok listáján?

Az uniós katasztrófaalap létrehozása mellett a környezetvédelmi jogszabályok szigorítását is fontosnak tartja Áder János fideszes európai parlamenti képviselő. A néppárti frakcióban dolgozó politikus a magyarországi iszapkatasztrófa kapcsán nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának kedd este. A politikus elmondta: arról, hogy a vörösiszap európai szinten is visszakerül, avagy felkerül-e a veszélyes anyagok listájára, már a jövő héten adhat előzetes véleményt az Európai Bizottság.

„A magyarországi katasztrófa is bizonyítja, hogy a létező környezetvédelmi jogszabályok több sebből véreznek; például a vörösiszap nem szerepel a veszélyes anyagok listáján. Hogy miért, azt nem tudom, de ha korábban szerepelt és levették, annak vissza kell oda kerülnie” – jelentette ki Áder János a Közbeszédnek nyilatkozva a brüsszeli stúdióban. Hozzátette: erre van is fogadókészség, ezt támogatta az Európai Néppárt munkacsoportja és frakciója is. Az Európai Bizottságtól már a jövő héten várható az első válasz, Áder János ugyanis lehetőséget kapott szóbeli kérdés feltételére – erre várható az első válasz a jövő hét közepén.

„A szennyező fizet” elv

Az EU-ban 2004-ben fogadták el „a szennyező fizet” elvet, amit azonban még mindig nem kötelesek átvenni nemzeti jogszabályaikba az egyes tagállamok. Lehetne ezen a téren, és általában a környezetvédelmi szabályok terén szigorítást elérni? – hangzott a Duna Televízió felvetése. „Fontos a kérdés, mert »a szennyező fizet« elv mindenki által elfogadott – uniós és tagállami szinten is. Viszont amikor adódik a kérdés, hogy »aki szennyezte a környezetet, akinek a felelőssége megállapítható ipari katasztrófa előidézésében, az a végén fizesse ki a számlát«, akkor bizony a cégek felszívódnak, eltűnnek, felszámolási eljárást indítanak maguk ellen” – mondta a néppárti politikus.

Áder János példaként hozta fel a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát: tíz év pereskedés után sem a magyar állam, sem az önkormányzatok, sem egyetlen károsult egyetlen fillér kártérítést nem kapott a szennyező cégtől – miközben teljesen egyértelmű volt, ki a felelős a ciánkatasztrófáért. „Azt gondolom, részben ennek köszönhető a magyar parlament döntése és a miniszterelnök kezdeményezése, hogy ezt megakadályozzuk” – utalt a magyarországi Mal Zrt. állami felügyelet alá helyezésére az EP-képviselő. Hozzátette: az Európai Uniónak is hatékony védekezési rendszereket kell találnia.

Lehetőségként említette meg a hatékony minőségbiztosítási rendszerek kötelező előírását – ez Ajkán nem volt –; már vizsgálják, hogyan lehetne az atomerőműveknél érvényes jogi szabályozást kiterjeszteni és alkalmazni más, környezetre veszélyes tevékenységet folytató cégekre – olajipari és vegyipari társaságokra. „Ebben a tekintetben talán megint könnyebb lesz meggyőzni a bizottságot, hogy egy ilyen típusú megoldásban gondolkodjunk. Ennek nyilván ki kell számolni a költségeit, hogy mennyivel emeli az árakat, milyen hatása lesz a fogyasztókra” – tette hozzá a képviselő.

Ellenállás az európai katasztrófaalappal szemben

A másik kezdeményezése, az úgynevezett európai katasztrófaalap létrehozása kapcsán már nagyobb az ellenállás – mondta Áder János. A már most is létező szolidaritási alaptól a magyar képviselő elképzelése szerint több tekintetben is eltérne a katasztrófaalap. Először is nem szeretne kárösszeghatárt; a szolidaritási alapból Magyarország például nem kap majd támogatást, ha az iszapkatasztrófa kárösszege nem éri el a százhatvan milliárd forintot.

Az Áder János által javasolt katasztrófaalap „összeadói” inkább a vállalatok lehetnek majd – a komolyabb szennyező tevékenységet folytató, avagy komolyabb környezeti katasztrófa veszélyével járó munkát végző vállalatokról van szó. Erre nagyobb nyitottság van, mintsem hogy a tagállamok adnák össze az alap pénzeit – érvelt Áder János. A konkrét javaslat az lesz, hogy a fent nevezett cégek nettó árbevételük két ezrelékét fizessék be a közös alapba. Ekkor egy év alatt csak az olaj- és gázipar, az elektromos ipar, a vegyipar és még pár iparág képviselőitől származó pénzekből ötmilliárd eurós alapot lehetne létrehozni.

Ebből a pénzből egyfajta nagyon kedvezményes, olcsó hitelt nyújtanának a károsult államoknak. A katasztrófa bekövetkezte után nagyon gyorsan, bürokratikus procedúrák nélkül hozzájuthatna az illető ország a pénzhez, elvégezné a kárenyhítést és a kártalanítást is. Ezt követően lefolynának a károkozóval (szennyezővel) szembeni perek. Következő lépésként – nyilván „a szennyező fizet” alapelvet is figyelembe véve – az államnak vissza kellene fizetnie az alapba a kölcsönkapott összeget – mondta el koncepciója részleteit Áder János.

(dunatv.hu)