Ezen a napon ugyanis ebben a városban tartották a Magyar–Román Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság ötödik ülését, amelyen az államtitkár a bizottság társelnökeként vett részt. Ez a tanácskozás jó alkalmat teremtett arra, hogy a két ország – amely Becsey szerint 2008 októberében hasonló helyzetben volt, egyaránt „pórázra és mentőövre” kényszerült – összehasonlítsa, a válságkezelésnek milyen útját választotta.
A tisztségviselő az MTI-nek elmondta: a román fél alapvetően a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) támaszkodó, erőteljesen megszorító válságkezelést folytat, az ülésen azonban kifejezte reményét, hogy 2011-től az ország már növekedési szakaszba léphet. Magyarország viszont egy gazdasági kitörési stratégiával lép fel a válság ellen, nem a lakossági megszorításokat tekinti megoldásnak, inkább a reálgazdasági befektetések ösztönzésével próbálkozik, a monopoliparágak, a pénzügyi szféra területén igyekszik megteremteni ennek a háttérfedezetét egy ideiglenes válságadórendszerrel – fejtette ki Becsey Zsolt.
A két ország az európai uniós magyar elnökség közeledtével egyeztetni fog az EU gazdaságpolitikai koordinációs tevékenységét illetően, akárcsak a tízéves nemzeti gazdasági fejlődési stratégiák kérdésében – mondta az államtitkár. „Sok kérdésben már most tematikailag egyetértünk” – mondta a vegyes bizottság magyar társelnöke, aki szükségesnek látta, hogy Európa a jövőben nagyobb betekintést nyerhessen a tagállamok költségvetési politikájába és fegyelmébe, a beterjesztett számadatok realitásába. Fel fogjuk hívni a figyelmet az Európai Unióban arra, hogy közép-európai specialitásokat is vegyenek figyelembe, ne csak a GDP-mutatókat nézzék – fűzte hozzá.
Az államtitkár a külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatok alakulása szempontjából hasonlította össze a multinacionális, illetve a nemzeti tulajdonú vállalatokat. A pénteki ülésen felvetette: fontos lenne statisztikailag elemezni, hogy milyen szerepet töltenek be a nemzeti vállalatok a kétoldalú kereskedelemben vagy a befektetésekben. Hiszen azon lehet lemérni a gazdaságpolitika szerepét, az igazi nemzeti gazdaságok erejét és versenyképességét – mondta. A felek egyébként megállapították: mind a tőkemozgás, mind a kereskedelmi mozgás tekintetében erőteljes a magyar fölény, nem kiegyensúlyozott a helyzet. Növekszik ugyan a kereskedelem, és bár nagyon fontos partnerei vagyunk egymásnak, még nagy tartalékok vannak kihasználatlanul – állapította meg az államtitkár.
A bukaresti ülésen az energia- és közlekedéspolitika, valamint a határ menti együttműködés témája nagy hangsúlyt kapott. Magyar részről szorgalmazták, hogy politikai döntés révén indítsák el a határátkelő-fejlesztést a két ország között. Mint Becsey Zsolt fogalmazott, „az országhatárt megyehatárrá kell degradálni”. Tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak a szomszédai közül most már szinte csak Romániával nincs autópálya-határmetszése. „Nincs adminisztratív megegyezés a végleges határmetszéspontokban, ezért megegyeztünk: politikai döntéssel ezt a kérdést nagyon gyorsan rendezni kell” – mondta a külgazdasági államtitkár.
(MTI)
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
