Mikola: A magyar egészségügy tíz év alatt zárkózhat fel

Tíz év alatt zárkózhat fel a magyar egészségügy a fejlett uniós államok szintjére – nyilatkozta Mikola István fideszes egészségpolitikus a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. Az ugyancsak itt nyilatkozó Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese az egészségtudatos oktatás fontosságáról beszélt. Kiderült: a kormányzati politika szeretné az egészségpénztárakat a mostaninál jobban bevonni a gyógyító eljárások támogatásába, finanszírozásába.• A cél: akit lehet, azt alapellátásban, ne kórházban kezeljenek • Az első feladat a polgárháborús helyzet felszámolása volt

Egy évtizedes távlatban a magyar egészségügy felcsatlakoztatható az „európai tizenötök” (az EU szűkebb magja) egészségügyi színvonalához – szögezte le Mikola. Hozzátette: nem fog gyorsan menni a felzárkóztatás, mert a gazdasági mozgástér hiányzik hozzá. 2011-ben emiatt nem lesz lehetőség óriási gazdasági-strukturális változtatásokra. Viszont egyvalami megvalósul: az állami fenntartói felelősség, a működtetői felelősség markánsan meg fog jelenni az ágazatban. A rendszernek erre nagyon nagy szüksége van – érvelt a politikus.

A nagyon gyorsan fejlődő gyógyászati lehetőségek és a gazdasági lehetőségeink között óriási, szinte áthidalhatatlan a feszültség – fogalmazott az egészségpolitikus. Erre is van azonban megoldás: a népegészségügyi regionális trendekre épített egészségpolitika – tette hozzá.

Át kell tekinteni az országon belül a népegészségügyi viszonyokat, trendeket, feltérképezni a regionális különbségeket. Ezt követően térségenként kell meghatározni a prioritásokat; az egészségügyre jutó pénzek ezek alapján történő elosztása biztosítaná, hogy optimális népegészségügyi nyereség származzon a pénzek felhasználásából – vázolta a feladatokat Mikola.

Rengeteg múlna az oktatáson

Kopp megjegyezte: nagy lehetőség, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban az oktatás, a kultúra és az egészségügy képviselete összekapcsolódik. „Rengeteg múlna a megfelelő oktatáson, ezen belül az egészségoktatáson. Vagy akár a társkapcsolati készségek oktatásán” – érvelt a professzor. Hozzátette: a legújabb kimutatások szerint egy jó párkapcsolat sokkal komolyabb egészségvédő faktor, mint az összes rizikófaktor együttes negatív hatása.

Mikola közölte: a kormányzat e téren megmozdult, a mindennapos mozgás, testnevelés az általános iskolákban intézményesült, tervbe van véve az egészségtan-oktatás bevezetése is. „A kormányzat felismerte a kihívást, és az első intézkedéseket megtette” – szögezte le a fideszes politikus.

Nincs tartós gazdasági fejlődés az ember testi-lelki épsége nélkül

Az említett tízéves időtartamon belül mikorra lesz egy kész koncepció arról, hogy honnan hová szeretne eljutni a kormányzat, és milyen lépéseken keresztül? – hangzott a Közbeszéd felvetése.

Az elmúlt időszak az új kormányzati struktúra felállításával telt el. Ebben megjelent egy erős humán és egy erős gazdasági-pénzügyi pólus. Abban bízunk, hogy a humán pólus elfogadtatja a gazdaságival, hogy nincs tartós gazdasági fejlődés az ember testi-lelki épsége nélkül. Ez most kezd kialakulni. Úgy gondolom, hogy egy évtized alatt az egészségügy olyan pályára áll, amelyik a jó európai országok szintjén tudja majd az egészségügyi-gyógyító szolgáltatásokat nyújtani – válaszolt Mikola.

Az egészségpénztárak közvetlenül a betegellátást támogatnák

Kopp kiemelte: ráfordítás–haszon szempontjából a francia egészségügyi rendszer és a vele szoros összefüggésben lévő népesedési rendszer működik a legjobban a WHO felmérése szerint. Franciaországban pedig mindenki tagja valamely önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, amely óriási pénzt visz be a rendszerbe.

Mikola hozzátette: az egészségügyi ágazatot jellemző óriási forráshiány okán szóba került egy konferencián az egészségpénztárak esetleges jobb hozzájárulása az ellátáshoz. Ötvenmilliárdos bevétele van az egészségpénztáraknak egy évben. Valóban szeretnénk forrásokhoz jutni, olyan forrásokból is, amelyek nem a kötelező általános egészségbiztosításijárulék-bevételből származó pénzt jelentik – szögezte le a politikus.

Kopp megjegyezte: ez az összeg, az ötvenmilliárd forint, nagyjából megegyezik a hazai paraszolvencia összegével. Mikola szerint gond az is, hogy mára a hazai egészségpénztárak kissé pénzügyi szemléletű intézményekké váltak, és nem annyira az orvosszakmára épülnek. Példaként említette, hogy a pénztárak évi ötvenmilliárdos bevételéből 77 százalékban finanszíroznak gyógyszert és gyógyászati segédeszközöket, négymilliárdot költenek saját működésükre, és végül 15 százalék marad a közvetlen gyógyító eljárások támogatására. Ezt szeretnénk visszafordítani, úgy, hogy az egészségpénztárak a szakmán keresztül közvetlenül a betegellátást támogassák – szögezte le Mikola.

(Duna Tv)