E célokra az idén a kiadások 61,4 százalékát fordították. A jóléti kiadások a javaslat szerint jövőre 8 ezer 464 milliárd forintot tesznek ki az idei 8 ezer 118 milliárd forint után.
Ezen belül nőtt az oktatásra fordítandó összeg – 1445 milliárdról 1515 milliárdra – és emelkedtek az egészségügyi kiadások is 1198 milliárdról 1254 milliárd forintra. Az egészségügyön belül megtalálhatók az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges támogatások, illetve a nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek finanszírozása. E területen az előző évhez képest jelentősen, 502 milliárdról 547 milliárd forintra nő a kórházi tevékenységek és szolgáltatásokra szánt összeg, ami a javaslat indoklása szerint összefügg az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, a kórházak gazdasági helyzetének javításával.
A büdzsé társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 4857 milliárd forintot szán az ez évi 4704 milliárd forint után. Ezen belül a törvényeknek megfelelően nőnek a nyugdíjkiadások, szociális juttatások: nyugellátásokra az idei 2747 milliárd után a büdzsé jövőre 2924 milliárd forintot irányoz elő. Némileg csökken a családi pótlékokra és gyermekeknek járó juttatásokra szánt összeg (534 milliárdról 532 milliárd forintra), ami a javaslat indoklása szerint egyrészt demográfiai folyamatokkal, másrészt jogszabályváltozás hatásával függ össze.
Az előterjesztő emlékeztet, hogy a kormányprogrammal összhangban a család társadalmi szerepének erősítésére a családok helyzetének és a gyerekvállalás feltételeinek javítására kiemelt hangsúlyt helyeznek, a családok támogatása azonban a személyi jövedelemadó változásából adódó kedvezmények révén növekszik.
Az állami működési funkciókra fordított kiadások 2011-ben a kiadások 14,7 százalékát teszik ki, az előző évi 1889 milliárdról e tétel 2039 milliárd forintra emelkedik. A javaslat szerint ez egyrészt a külügyek funkciócsoportnál a 2011. évi EU elnökséggel összefüggő feladatok bővülésével, másrészt a rendőrségnél a közbiztonságra fordított kiadások emelkedésével függ össze. Külügyekre a büdzsé 77,3 milliárd forintot irányoz elő az idei 59,8 milliárd után, rend- és közbiztonságra pedig 287,5 milliárdot a 2010. évi 250,25 milliárddal szemben. Utóbbi tétellel kapcsolatban az indoklás megjegyzi, hogy a 2011-es költségvetés az állampolgárok védelmét és biztonságát jobban szolgáló szervezeti átalakításokhoz, a fejlesztésekhez és a fenntartás arányos növeléséhez biztosít forrásokat. A megújuló rendészet három pillére a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt szervei, s a kormány 2011-re mindhárom terület megerősítésére, létszám- és eszközrendszerben történő fejlesztésekre irányoz elő többletforrásokat.
Az egyéb általános közösségi szolgáltatások funkciócsoporton belül a 2011. évi magasabb mértéket egyrészt a KSH által jövőre lebonyolítandó országos, időszakonkénti népszámlálás végrehajtása indokolja. Másrészt nő Magyarország uniós befizetési kötelezettsége is, melynek elszámolása szintén e funkciócsoportban történik.
A védelmi előirányzat 2011. évi forrásbővülése (223,9 milliárdról 240,95 milliárd forintra) a NATO tagságból adódó feladatok ellátására és a hadsereg egészére kiterjedő haderő-átalakítás megvalósítására nyújt fedezetet.
Gazdasági funkcióira az államháztartás jövőre az összes kiadás 15,4 százalékát szánja az előző évi 13 százalék után, mint az indoklás megjegyzi a gazdasági funkciók a modern piacgazdasági állam megteremtődésével természetesen beálltak a nemzetközileg is megfelelő arányok szintjére. E funkciócsoporton belül kiemelkedő a közlekedési- és távközlési tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadások összege, ami az összkiadások arányában 7,1 százalékot képvisel az idei 6,2 százalék után. Nominálisan e kiadási tétel 981,98 milliárdra nő a 2010. évi 821,42 milliárd forintról.
A gazdasági funkciókon belül nagymértékben nőnek a mező,- erdő-, hal- és vadgazdálkodás feladatokra fordított kiadások, 275,27 milliárdról 355,67 milliárdra. A növekedés az uniós forrásoknál az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében a vidékfejlesztési program növekedésének eredménye.
Az államadósság finanszírozása továbbra is jelentős hányadot, 7,7 százalékot képvisel a kiadások között, ugyanakkor a 2011. évben a kamatkiadások GDP-arányos mértéke az államháztartás mérséklődő hiánya, az ismét kedvező irányba változó hozamszintek, valamint az árfolyam stabilizálódása következtében csökken az előterjesztő szerint. A javaslat államadósság kezelésre1064 milliárd forintot irányoz elő az idei 1215,8 milliárd forint után.
A bürokrácia kevesebbet költsön magára
A 2011-es költségvetés általános indoklása szerint közérdek, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára, ezért a kiadásokat 2011-ben legalább 5 százalékkal kell csökkenteni, több tízmilliárd forintos megtakarítást érve el ezzel; jövőre ezért egyebek között nem tervezhető jutalom.
Az állami kiadások csökkentése céljából a 2011. évi költségvetés összeállításakor több konkrét intézkedésre sor kerül. Nem tervezhető jutalom, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményeknél a jubileumi jutalom előirányzatát a 2010. évben tervezett eredeti előirányzathoz viszonyítva pedig csökkentették.
A cafetéria juttatás 2011-ben legfeljebb 200 ezer forint/fő összeggel tervezhető, a külső személyi juttatásokat pedig a lehető legminimálisabb mértékre kell csökkenteni. E cél eléréséhez felül kell vizsgálni a megbízási szerződéseket – ismerteti a dokumentum. Ugyancsak cél, hogy a szellemi tevékenység végzésére (számlás foglalkoztatás) előirányzat csak indokolt esetben tervezhető. A fejezeti kezelésű előirányzatokat, illetve azok szabályozását felül kell vizsgálni, szükséges azok körének újra rangsorolása is.
A párhuzamos feladatellátás elkerülése érdekében a fejezeti kezelésű előirányzatok között nem szerepelhet olyan új, induló feladat és program, mely tisztán hazai forrásból finanszírozandó, illetve melyeket az Európai Unió költségvetése is támogat. Ugyanez vonatkozik az újonnan induló, tisztán hazai forrásból finanszírozandó beruházásokra – olvasható a dokumentumban.
Európai Uniós források
A jövő évben a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeiből 1146,6 milliárd forintot európai uniós források tesznek ki, ezen források több támogatási program keretében használhatóak fel.
Az általános indoklás megemlíti, hogy a 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető fejlesztési célú uniós források értéke összesen 7870 milliárd forintot ér el. Ebből jelenleg 1829 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1480 milliárd futó projekt, és 4127 milliárd forint kötelezettség-vállalással elindított projekt mellett.
A 2004-2006 közötti európai uniós támogatások közül egyedül a Kohéziós Alap forrásainak terhére történik kifizetés, köszönhetően az Európai Bizottsághoz benyújtott, egyes környezetvédelmi projektek hosszabbítására vonatkozó kérelmeknek. 2011-ben összesen 19,8 milliárd forint kiadással számol a törvényjavaslat, melyhez a környezetvédelmi projektek esetében 4,7 milliárd forint EU-forrás társul.
A 2007-2013 közötti időszak uniós pénzügyi kerettervéhez kapcsolódó strukturális és kohéziós politikai fejlesztési célok megvalósításának stratégiai dokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). Jövőre az ÚMFT operatív programjainak keretében – részben már az Új Széchenyi Terv alapján – 1124,72 milliárd forint kifizetésével számol a tervezet, amelyből 965,8 milliárd forint az európai uniós forrás.
A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott vidékfejlesztési támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás felhasználási területeit, céljait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) foglalja magában. A program négy prioritás szerint tagolódik, melyekre 2011-ben összesen 192,2 milliárd forint kifizetésével számol a törvényjavaslat, amiből az európai uniós forrás 142,3 milliárd forintot tesz ki. A kifizetések folytonosságát biztosítja, hogy egyes ÚMVP intézkedések esetében a támogatások folyósítása a korábbi években vállalt kötelezettségeken alapul.
Az Európai Halászati Alap által támogatott programok tervezett kiadása 2011-ben 3,6 milliárd forint, melyből az európai uniós forrás 2,7 milliárd forintot tesz ki. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) program a korábbi INTERREG Közösségi Kezdeményezés utódjának tekinthető, szintén a határmenti régiók együttműködését, fejlesztését segíti elő. Ezen a jogcímen 22 milliárd forint kiadással számol a javaslat, amiből 15,4 milliárd forintot tesz ki az európai uniós forrás.
Ezeknek a programoknak esetében a központi költségvetés által az uniós források lehívásához szükséges támogatás mértékének meghatározásánál tekintetbe kell venni, hogy az EU által előírt államháztartási társfinanszírozási kötelezettség a központi költségvetési finanszírozásnál bővebb kategóriát ölel fel. Így az államháztartás körébe tartozó kedvezményezettek (elsősorban önkormányzatok) önereje is beleszámít ebbe az összegbe, ami egyes programoknál kisebb központi költségvetési támogatást eredményez.
Az egyéb, európai uniós tagságunkhoz köthető támogatások közül összegükben a legjelentősebbek az úgynevezett TEN programok (közlekedési, energetikai és távközlési hálózatok fejlesztése), az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásai (melyek összesen kilenc kiemelt területet támogatnak, például a környezetvédelem, egészségügy, oktatás stb. területén), a svájci-magyar együttműködési program, illetve a szolidaritási és migrációs programok és a költségvetésen kívüli egyes speciális uniós agrártámogatások hazai társfinanszírozása. Az egyéb európai uniós támogatások összege 35,9 milliárd forint lesz 2011-ben a tervezet szerint, amiből az EU által finanszírozott rész összesen 15,7 milliárd forint. A törvényjavaslat mellékletének táblázatából kiderül, hogy Magyarországnak jövőre 258,143 milliárd forinttal kell hozzájárulnia az EU költségvetéséhez.
A törvényjavaslat megfogalmazza: az Új Széchenyi Terv keretében az uniós forrásokat átcsoportosítják a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre. A vállalkozások pénzügyi forrásokhoz juttatását a hitelezési lehetőségek javításával, a költségvetési garancia keretek bővítésével, továbbá a Széchenyi Kártyahitel program kiterjesztésével is segíti a kormány. A cél az lesz, hogy az új rendszerben a vállalkozások és az önkormányzatok számára minimálisra csökkenjen a pályázatokkal kapcsolatos adminisztráció, ezzel is ösztönzést nyújtva a vállalkozásfejlesztéshez.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
