Mi lesz, ha jön a „demográfiai cunami”?

Tíz éven belül nagyon komoly problémákkal kell majd szembenéznie a hazai nyugdíjrendszernek, mivel a Ratkó-nemzedék akkorra fog teljes egészében nyugállományba vonulni, és egyelőre nem látszik, hogyan lehet majd új forrásokat bevonni az ő járandóságaik fizetésére – mondták el szakértők a CIB Bank keddi sajtótájékoztatóján. Véleményük szerint ez nyugdíjcsökkenést vonhat maga után, amiből a kiutat az öngondoskodás jelentheti.

A Bismarck által kitalált felosztó-kirovó rendszer egy növekvő népességű társadalom igényeit elégítette ki, mivel a 19. század végén egy nyugdíjasra nyolc aktív dolgozó jutott – mondta el Lamboy Judit, a CIB lakossági üzletágának ügyvezető igazgatója. Ezzel szemben napjainkban Magyarországon egy nyugdíjasra 2,5 eltartó jut, de ebben a számban benne vannak azok is, akik nem dolgoznak és nem fizetnek járulékot – tette hozzá. A szakértő véleménye szerint az 1950-es években született Ratkó-generáció a következő években nyugdíjba vonul, aminek hatására jelentősen csökkenni fog a járulékot befizetők száma, azonban a kifizetendő nyugdíjak összértéke jelentősen emelkedni fog. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy tavaly 105 ezren, míg 10 év múlva 160 ezren fognak nyugdíjba vonulni.

Nincs fájdalommentes megoldás

Kiutat a válságos helyzetből az jelentene, ha a Ratkó-generáció gyerekei minél nagyobb arányban vállalnának gyereket, ami eddig elmaradt, s ennek később még súlyosabb következményei lehetnek – tette hozzá. Lamboy úgy látja, hogy az egyensúly helyreállítására nem létezik fájdalommentes megoldás. Vagy több terhet kell rakni az aktív keresőkre, vagy szélesíteni kell a járulékfizetői bázist, vagy meg kell elégedni kisebb nyugdíjjal, vagy tovább kell dolgozni, vagy pedig el kell kezdeni takarékoskodni a saját nyugdíjunkra – vázolta a lehetséges kivezető utakat a bank üzletági vezetője.

Az esetleges járulékemelés kapcsán Lamboy úgy vélekedett, hogy a jelenlegi 34 százalékos terhelés már nem növelhető tovább, mivel Szlovákiában 28, míg Csehországban 26 százalékos az összesített nyugdíjjárulék. A szakértő súlyos problémának nevezte, hogy a hazánkban lévő 3 millió nyugdíjas közül mindössze másfél millió a korbetöltött öregségi nyugdíjas. Lamboy rámutatott arra is, hogy míg Japánban, Mexikóban és Dél-Koreában több mint öt évvel a nyugdíjkorhatár fölött mennek nyugdíjba a dolgozók, addig Magyarországon négy évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt. „Míg Szlovákiában az adózok 14 százaléka fizet csak minimálbér után járulékot, addig hazánkban ez az arány 34 százalék.” A szakértő szerint 1,4 járulékfizető tart el ma egy nyugdíjast, azaz egy járulékfizető egy nyugdíjas járandóságának 70 százalékát fizeti.

Több gyermekre és dolgozóra van szükség

Hármas szorításban vergődik a hazai nyugdíjrendszer, amit a járulékfizetők alacsony száma, az eltartottak magas száma és a közelgő „demográfiai cunami” jellemez – mondta Lamboy. Az egymást követő kormányzatoknak konzisztens politikát kellene folytatniuk, aminek a foglalkoztatottság és a gyermekek számának a növekedésében kellene megnyilvánulnia – vélte. A jó példa Franciaország, ahol először megállt a népesség csökkenése, majd növekedésnek indult – hangsúlyozta a szakértő. Lamboy arról is beszélt, hogy a 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatására jelentősen nőttek a megtakarítások, nagyrészt a 25-40 év közötti népesség lépett be erre a piacra.

Sokat segíthet az öngondoskodás

Az elmúlt évtizedekben az idősebb generáció eltartásának a terhe a fiatalabbakra terhelődött, amely a csökkenő népesség miatt veszélybe került – mondta Horváth Krisztián, a bank üzletfejlesztési igazgatója. A szakember három példán keresztül mutatta be, hogy a mai jövedelmi viszonyok mellett milyen nyugdíjra lehet majd számítani. Egy jelenlegi minimálbérre bejelentett személy 31 600, egy bruttó 300 ezer forintos keresetű személy 122 700, egy bruttó másfél milliós keresetű személy pedig 236 200 forintos nyugdíjra lesz jogosult a mostani szabályok alapján – hangsúlyozta Horváth.

Ezek a példák világosan mutatják, hogy időskorban a korábban keresett jövedelem csupán töredékére lehet számítani, ami egyértelműen a korábbi életminőség feladását fogja jelenteni – mutatott rá a szakértő. Horváth úgy véli, ahhoz, hogy a korábbi aktív évek alatti jövedelmi szintet megközelítse a nyugdíjunk, egyértelműen előtakarékosságra van szükség. A korábban bemutatott három példa alapján az idejében elkezdett takarékoskodás révén az első esetben 53 ezer, a másodikban 82 ezer, míg a harmadikban 381 ezer forinttal lehet kiegészíteni az állami járandóságot, így elkerülhető lehet az időskori elszegényedés – zárta szavait Horváth.