Az egyik legfontosabb iparágat szabályozza az Országgyűlés

A 21. század egyik legfontosabb iparágának szabályozását kell elvégeznie az Országgyűlésnek – mondta Menczer Erzsébet fideszes képviselő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat expozéjában szerdán a parlamentben.• KDNP: a törvényjavaslat nem csapás, hanem áldás• A médiatörvényről és a költségvetésről vitáznak ma az Országgyűlésben

Kiemelte: új médiatörvényre van szükség, az 1996-os törvénytől végre búcsút kell venni. A törvényjavaslat előkészítése során a legfontosabb szempont az volt, hogy az védje meg a közösség érdekeit – mondta az indítvány egyik előterjesztőjeként a kormánypárti politikus. Menczer úgy fogalmazott, a média szabályozása a szabad országokban a sajtó működésével kapcsolatban vallott közös, morális alapokra épül.

Véleménye szerint a média szabályozása egyszerre kell, hogy szolgálja gyakorlójának érdekeit, kell, hogy biztosítsa annak szabadságát, és kell, hogy óvja a köz érdekeit. A szabályozás világossá kell, hogy tegye: az egyén kiművelése elengedhetetlen, hiszen szavai szerint anélkül a demokrácia sem működtethető.

A Fidesz képviselője szerint a mai médiajog arra is szolgál, hogy a legszükségesebb mértékűre szűkítse az állam paternalista szerepvállalását. Mint mondta, a modern médiajog első számú kérdése az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek és az azzal lehetségesen szemben álló magánérdekek között. Közölte: a Ház előtt fekvő javaslat a médiaalkotmánnyal együtt teszi ki a médiaszabályozás egészét. Míg a médiaalkotmány az alapvető, a tartalmakat érintő normák gyűjteménye, amely valamennyi médiumot kötelez, addig a részletes szabályokat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatban fogalmazták meg.

Menczer Erzsébet a javaslatból kiemelte: lényeges a gyermekvédelmi szabályok megőrzése, egy új korhatár-kategória – a 6 év alatt nem ajánlott – bevezetése. A javaslat a gyermekvédelmi szabályokat ésszerű módon és mértékben terjeszti ki a lekérhető médiaszolgáltatásokra is – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazottak szerint a korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme. Kijelentette: az EU irányelve alapján a médiaszolgáltatás műsoridejének több mint felében európai tartalmat kell közzétenni, és ehhez járul az egyharmados műsorkvóta is. Új elemként említette meg a magyar zenei kvótát, mely alapján a rádióknak minimum 25 százalékban magyar zenét kell játszaniuk.

Megemlítette, hogy a reklámszabályokat is ésszerűsíti a törvényjavaslat. Beszélt arról, hogy a javaslatban meghatározták a „jelentős befolyásoló erejű” médiaszolgáltatók többletterheit is, úgymint a hírműsorok kötelező közzétételét, a hallási fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálását, valamint az eredeti nyelven bemutatott filmek közzétételét. A kormánypárti politikus közölte: minden jószándékú és szakmailag indokolt javaslatot támogatni fognak.

Nyitrai Zsolt államtitkár a kormány nevében azt hangsúlyozta: a régi, toldozott-foldozott, idejétmúlt médiatörvény megérett a változásra. Véleménye szerint a köz érdeke a hiteles, korrekt, sokszínű, tárgyilagos tájékoztatás, az olcsóbb, hatékonyabb, átláthatóbb, működőképesebb közmédia.

Kiemelte: nem lesz párhuzamos tartalomgyártás, nem lesznek hatalmas, álcivilekkel teletömött kuratóriumok, és nem lesznek lobbicsoportok a közmédiumoknál. Kijelentette azt is, a javaslat az európai uniós irányelvek figyelembevételével készült el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári kormány volt az, mely jogszabályi garanciákat nyújtott az oknyomozó és tényfeltáró újságíróknak.

(MTI)