A 840 lelkes Miháld a kis falvakkal bővelkedő Zala megyében, Nagykanizsától 20 kilométerre keletre bújik meg a dombok között. Éppen olyan, mint a többi apró település a megyében, a gondjai is hasonlók, no és a kilátásai is. Kanizsa viszonylagos közelsége ellenére a polgármester szerint 20 százalékos a munkanélküliség a településen, a hivatal a legnagyobb foglalkoztató, a lakosság harmada nyugdíjas. A falu 10 százalékát adó cigányság alkalmi munkákból és segélyekből él, mint máshol is az országban. Miháld adósságállománya még kezelhető, nem nagyobb, mint a régió hasonló sorssal megáldott településeié, de nem is ezek a gondok vezettek a polgármester távozásához.
A falu első embere harmadik ciklusát kezdte már, Miháld választásra jogosult lakosainak több mint 70 százaléka adta rá a szavazatát október elején. Hogy eme viszonylagosan nagy népszerűség a nyolc év alatt végzett jó munkájának köszönhető-e, erre a kérdésre Mándó Tibor nem válaszolt az MNO-nak. Az biztos, hogy a faluban 18 éve boltot és kocsmát is működtető vállalkozó – mint azt hangsúlyozta – nincs rászorulva a polgármesterkedésért a számlájára érkező 38 ezer forintra. Az egyéni jelöltként induló, magát jobboldali beállítottságúnak valló Mándó saját bevallása szerint jól együtt tudott működni korábbi testületeivel. Október 3-án viszont az új rendelkezéseknek megfelelően az addigi hét helyett csak négy képviselőt választottak Miháldon. Közülük ketten az előző ciklusban is képviselők voltak, melléjük két új embernek is bizalmat szavazott a falu. Nem volt nehéz rájönni, hogy velük gyűlt meg a polgármester baja. „Nem úgy megy a munka, ahogy kellene” – mondta korábban Mándó Tibor a megyei lapnak. Ennél sokkal többet az MNO-nak sem volt hajlandó elárulni, de szavaiból kiderült, hogy egy parlamenten kívüli, jobboldali szövetség tagja az egyik képviselő, akivel nem tud együtt dolgozni. Mint mondta, kettőjükkel „különböző politikai vonalat képviselnek”. Az is sértő volt számára, hogy a testület októberi ellenfelét akarta munkavezetőnek felvenni az önkormányzathoz. Kérdésünkre, hogy volt-e korábban bármilyen konfliktusa ezekkel az emberekkel, határozottan nemmel válaszolt.
Mándó Tibor abban biztos, hogy a vagyona elleni korábbi támadások, autójának maró folyadékkal való leöntése és ablakának bedobása nem tartozik ehhez a történethez. Erről bővebben nem volt hajlandó beszélni, mint ahogyan a falu cigányságának szimpátiatüntetéséről is csak szűkszavúan nyilatkozott. Szerinte nem tett semmivel sem többet a romákért, mint régiós kollégái. Mindenesetre azt hangsúlyozta, hogy Miháldon egyenlő bánásmód van, még ezzel a „problémás csoporttal” is. Éppen ezért, vagy ennek ellenére, a lemondás hírére legalább negyven roma vonult az önkormányzat elé, hogy a polgármester mellett tüntessen. Aki saját bevallás szerint „örült is, meg nem is” a demonstrálóknak. Azt viszont hangsúlyozta, hogy boltjában 10-12 éve vásárolhatnak hitelre a rászorulók, de az utóbbi időben az ilyen vásárlók több mint fele már nem a cigányok közül kerül ki.
A jövőről kérdezve Mándó Tibor csak annyit mondott, megvárja, tesznek-e csodát az „újak” a faluban. Ha nem, akkor 2014-ben újra indul, visszatér a csatasorba.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.