A fideszes frakcióvezető napirend előtti felszólalásában azt mondta: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására. Az országnak szüksége van erre a harmincezer emberre, mert hozzájárulhatnak az ország biztonságához – jelentette ki.
Hozzátette ugyanakkor: a hétvégén megjelent eltérő értelmezésekkel szemben bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem vonatkozik indítványuk, amely szerinte egy diszkriminatív rendelkezést számol fel. Kitért arra is, azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.
Kontrát Károly belügyi államtitkár azt hangsúlyozta: az ország újjászervezéséhez minden munkaképes emberre szükség van, s nem megengedhető, hogy negyvenéves, a legnagyobb szaktudással és tapasztalattal rendelkező hivatásos állományúak elhagyják a szolgálatot, miközben szükség van rájuk. Reményét fejezte ki: a parlamentben sikerül megalkotni azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a korai nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozók újra munkába álljanak.
Az MSZP lenne az utolsó, akitől Czomba tanácsot kérne
Az interpellációk során elsőként felszólaló Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, hogy a válság előtti időszakot az idei márciussal összehasonlítva körülbelül 110 ezerrel nőtt meg a munkanélküliek száma, miközben nagyjából ugyanennyivel kevesebb a foglalkoztatott. Kijelentette, hogy a kormánynak a munkahelyteremtés irányába kellene elmozdulnia, de ezt egy rossz gazdaságpolitikával nem lehet megtenni. Feltette a kérdést, hogy milyen utat képzel a kormány a munkahelyteremtés ügyében.
Czomba Sándor államtitkár válaszként azt felelte, hogy a szocialista kormányzás idején készült adatokat nézve „Önök lennének az utolsók”, akiktől tanácsot kérnének a munkahelyteremtés ügyében. A politikus azt mondta, „addig jó, amíg Önöknek nem tetszik a mi programunk, mert az azt jelenti, hogy jó úton járunk”.
Alföldi is terítékre került
Pörzse Sándor (Jobbik) azt kérdezte Réthelyi Miklóstól, hogy kinek akar megfelelni „az Alföldi-ügyben”, ha már a kormánypárti képviselők is „pironkodnak” azok miatt a válaszok miatt, amelyeket a miniszter és államtitkárai adnak, amikor a Nemzeti Színház igazgatójáról kérdezik őket. A nemzeti erőforrás miniszter azt felelte, hogy elsősorban a miniszteri esküjének akar megfelelni. Hozzátette, a kormány tisztában van azzal, hogy több előadás próbára tette a Nemzeti Színház közönségének „érzékenységét” és ismertek azok a művészi megoldások, amelyek a színházba járók jogos felháborodását kiváltották. Kitért arra, hogy személyesen is megnézte Az ember tragédiája előadását, ami „...nem volt botrányos. Érdekes, újszerű, de egyáltalán nem botrányos előadást láttam.” Hangsúlyozta, ha a színházhoz méltatlan előadásokat lát a közönség a Nemzetiben, akkor le fogja váltatni az igazgatót, de az még nem ok erre, hogy nem ért mindenben egyet Alföldi Róberttel.
A képviselő, aki két, a Nemzeti Színház Az ember tragédiája előadásán készült fekete-fehér képet mutatott fel, a választ nem fogadta el. A parlament vele ellentétben 172 igennel – 39 nem és 11 tartózkodás ellenében – megtette azt.
Csökkent a közlekedési bűncselekmények száma
Kocsis Máté (Fidesz) azt mondta, hogy az emberi élet védelme kiemelt jelentőségű kormányzati feladat. Biztatónak nevezte, hogy 2009-hez képest 2010-ben körülbelül 7 százalékkal csökkent a közlekedési bűncselekmények száma. Feltette a kérdést, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett a közlekedés biztonságának javítása érdekében. Kontrát Károly belügyi államtitkár arról tájékoztatta a képviselőt, hogy 2009-hez képest 9 százalékkal csökkent a személyi sérüléses balesetek száma, ahogy ezekben kevesebben is haltak meg. Az ittasan okozott közúti balesetek száma 17 százalékkal lett kevesebb. Az államtitkár kitért arra, hogy fokozott és hatékonyabb intézkedésekkel és a közúti infrastruktúra javításával is próbálják tovább növelni a közlekedés biztonságát. A képviselő a választ elfogadta.
(MTI)
Tisza Párt
Gyűlöletcunami szeretetország katonáitól
