A volt kormányfő csütörtökön, az MSZP Táncsics Alapítványa kuratóriumi elnökeként ismertette a sajtó számára az alapítvány „A körön kívül. A magyar uniós elnökség mérlege” című kiadványát. Gyurcsány Ferenc azt mondta, az európai polgárok szempontjából a kabinet háromnegyedes iskolai osztályzatot érdemel, hiszen a „jó néhány siker mellett nem kevés számú probléma” jellemezte elmúlt hat hónapos munkáját. A magyar választók szempontjából azonban nem lehet egykettednél jobb osztályzatot adni az elnökségnek, mivel Magyarország gyengébb lett a félév végére; érdekérvényesítő képessége, barátainak száma és szövetségeseinek együttműködési hajlandósága is csökkent – fűzte hozzá.
Kiemelte: az elmúlt hat hónapban „hihetetlen módon” romlott Magyarország nemzetközi megítélése, amely az elmúlt huszonegy évben nem volt annyira ellentmondásos, többségében negatív, mint most. Mint mondta, az ország kevesebb kritikával is megúszhatta volna ezt az időszakot, ha a kormány „érték- és útválasztását megmutató döntések”, például a médiatörvény, vagy az új alkotmány elfogadása nem ekkor történik. A politikus szerint a magyar EU-elnökség emellett rombolta az „egyébként sem a legjobb bőrben lévő” európai együttműködés hitét és kultúráját. Hozzátette: a miniszterelnök soros elnökként nem demokratikus központként mutatta be Brüsszelt és sokkal inkább kételyeit, mintsem reményeit fogalmazta meg az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról.
Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy épített is a magyar EU-elnökség; meglátása alapján ilyen volt a mintegy ezerfős szakmai apparátus munkája is. A három legnagyobb siker közé a Duna- és a romastratégia elfogadását, valamint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását sorolta.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.