Terítéken Rogán javaslatai és az alkotmánybíró-jelöltek

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvény általános vitájával kezdi mai munkáját az Országgyűlés. A képviselők megtárgyalják az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése miatt szükséges bérkompenzáció elmaradását szankcionáló javaslatot is. A mai napirenden szereplő előterjesztések többségét a fideszes Rogán Antal jegyzi. • Az MSZP és az LMP a választ sem várta meg• Mentőövet kaptak a devizahitelesek + Képriport

MNO
2011. 06. 21. 6:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma hallgatja meg a parlament alkotmányügyi bizottsága az alkotmánybíró-jelölteket. Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság hétfői zárt ülésén az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt kapta meg a szükséges támogatást – azaz legalább nyolc igen szavazatot – a testülettől. Az öt jelölt: Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügy-miniszter, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász. A Ház már a jövő héten szavazhat az öt új alkotmánybíróról. A parlament arról az alkotmánybíró-jelöltről voksolhat, aki a tizenöt tagú jelölőbizottságban – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kap.


Újabb sarkalatos törvény tárgyalását kezdi meg mai ülésén a parlament. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló javaslat az államfő jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében az országgyűlési képviselőkével azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg. A köztársasági elnök havi tiszteletdíját a köztisztviselői illetményalap – jelenleg 38 650 forint – harminckilencszeresében rögzítené a kormány. Az indítvány emellett rendelkezik a Köztársasági Elnöki Hivatalra vonatkozó legfontosabb szabályokról is.

A Ház hat további törvényjavaslat általános vitáját is lefolytatja, közülük a fideszes Rogán Antal ötnek előterjesztője. Ezek egyike az a négy kormánypárti képviselőtársával együtt benyújtott, az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző javaslat, amely szerint a kormány rendeletben állapítja meg: a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket mennyivel kell emelniük a munkaadóknak, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen a következő két évben. A bérkompenzáció kívánt mértéket be nem tartó cég két évig nem indulhatna közbeszerzésen és nem kaphatna állami támogatást.

Az indítvány célja, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyanok, akiknek a nettó keresete az egykulcsos adó bevezetése miatt csökken az előző évihez képest.

Ugyancsak sort kerítenek a képviselők a csődtörvény módosításának általános vitájára. Ennek alapján a kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a vállalkozásokat, amelyek csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak, és adósságrendezésükhöz, a hitelezőikkel való megegyezéshez, reorganizációjukhoz nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, illetve gazdaságpolitikai érdek, hogy jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb legyen.

Megtárgyalja a parlament az új közbeszerzési törvény tervezetét, amelyet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály módosítását is, amelyet a gazdasági és informatikai bizottság kezdeményezett.

Általános vitát folytat a Ház a hírközlési törvények módosításáról is. Rogán Antal ezek sorában több ponton megváltoztatná a médiatörvényt, többek között azt kezdeményezve, hogy a jogszabály alapján kiszabott bírságok és a médiahatóságnak fizetendő díjak köztartozásnak minősüljenek. Szintén Rogán Antal nyújtotta be a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok létrehozásáról szóló törvényjavaslatot; ennek alapján a tőzsdén jegyzett részvénytársaság a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.