Kell-e pénzes borítékot adni, hogy átengedjenek a vizsgán?

A forgalmi vizsgán elsőre átmenni – ez a tanuló vezetők legfőbb vágya. Mi mindent tesznek meg ezért a diákok? Vajon kell-e pénzes borítékot adni, hogy átengedjenek a vizsgán? Egy volt és egy jelenlegi oktató az MNO-nak elmondta azt is, mi a különbség a vidéki és a fővárosi sofőrök között, és mi lehet az oka annak, hogy az idén már hétszer hajtottak a forgalommal szemben.

Az MNO által megkérdezett szakértők elmondása szerint átlagban 10-20 ezer forintot tesznek a borítékba azok a vezetni tanuló diákok, akik ezzel akarják bebiztosítani a vizsga sikerességét. „A nővéremet háromszor buktatták meg, mint kiderült azért, mert nem akart kenőpénzt fizetni. Ahogy fizetett, rögtön átengedték” – olvasható az egyik internetes blogbejegyzésben. Nem ez az egyetlen ilyen vélemény. Azonban mégis többen vannak azok a tanulók, akik csupán a tudásukra szeretnének támaszkodni, így fel sem merül bennük a lefizetés gondolata. Az MNO-nak nyilatkozó két szakember – egy volt és egy jelenlegi oktató – mindenkinek azt ajánlja, hogy a borítékba szánt összeget inkább a gyakorlásra fordítsa. Tízezer forintból – iskolától függően – 3-4 órát is lehet gyakorolni.

Náday Csaba hét és fél éve gépjárművezető-oktató Budapesten. Szerinte nem szabad feladni akkor sem, ha valaki másodjára sem ment át, hiszen a vizsgákból sokat lehet okulni. Nem szabad elfelejteni, hogy miért ült valaki az autóba, és miért kezdett el vezetni tanulni – tette hozzá az oktató.

Sok a „vagány” sofőr

Baksai József volt gépjárművezető-oktató 13 éven át Szekszárdon tanított. Mint leszögezte, vidéken nyugodtabbak az emberek, és az utak sem olyan zsúfoltak, mint Budapesten. Bár úgy fogalmazott, mindenhol ugyanazokat a szabályokat tanítják meg a tanuló vezetőknek, mégis érezhető különbség van Budapest és az ország egyéb részein közlekedő autósok vezetési stílusa között. A volt oktató nem szeret Budapesten vezetni. Elmondása szerint itt sok a „vagány” sofőr, mindenki siet valahova. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legtöbb autó oldala meg van nyomva – tette hozzá.

A társadalommal és a neveltetéssel is összefügg, hogy a vezetők nem tanultak meg tolerálni – véli Náday Csaba. „Rohanó világban élünk, amiben gyakran mondogatják azt, hogy pénzért mindent meg lehet vásárolni, és azt gondolják az emberek, hogy befizetnek bizonyos összeget, és nekik jár a jogosítvány. Ez nem egy szolgáltatás. Itt meg kell tanulni megfelelően gondolkozni, és a különböző stratégiák elsajátításán keresztül az autó technikai kezelését is, majd ezt mind összhangba kell hozni” – szögezte le a budapesti oktató.

Figyelmetlenség lehet az oka annak, hogy az idén eddig hét esetben is a forgalommal szemben hajtottak autósok. Nemcsak a KRESZ-táblák, az útburkolati jelek szabályozzák a forgalmat, hanem a járdaszigetek és a felhajtók is úgy vannak kialakítva, hogy elég furcsán és extrém módon kell kanyarodni ahhoz, hogy valaki a forgalommal szemben találja magát – nyilatkozta Náday Csaba.

12 óránként hal meg valaki emiatt

A statisztika alapján a világon 6 másodpercenként, Magyarországon 12 óránként hal meg valaki közúti balesetben. Ezzel mi – a KSH adatai szerint – európai szinten a középmezőnybe tartozunk.

Rendőrségi adatok szerint az év eddig eltelt hét hónapjában 8613 személysérüléses közúti baleset történt, ami 3,12 százalékkal kevesebb, mint 2010 azonos időszakában. Az utakon tavaly 393-an, az idén 323-an haltak meg az első hét hónapban. A közúti balesetek oka változatlan, továbbra is a gyorshajtás vezet, aminek következtében 2347 baleset történt. Ezt követi az elsőbbségi jog megsértése miatt történt 1998 szerencsétlenség, majd a kanyarodási szabályok megszegése következtében bekövetkezett 1375 baleset. Magyarországon 2008 óta egyre kevesebb szerencsétlenség történik az utakon.