Meddig emelkedhet az áramár?

Erősödik az állam szabályozó és tulajdonosi szerepe az energiapolitikában.

---- Erre is figyelniük kell a vállalkozóknak ----

Az új átvételi rendszer fosszilis energiahordozóra épült technológia kiváltása esetén 30 megawatt (MW) névleges villamos energia teljesítményű erőmű megépítését teszi lehetővé. Egy 30 MW-os erőmű közel dupla akkora hőteljesítményt tud kiadni. 60 MW hőteljesítménnyel a mai magyarországi hőpiacok túlnyomó többsége teljes mértékben ellátható. Egy vidéki, kevesebb lakóteleppel rendelkező nagyváros számára egy ilyen teljesítményű, megújuló energiára épülő kapcsolt energiatermelő berendezés tökéletesen megfelel. Ha a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesszük, márpedig figyelembe kell venni minden megújuló energiatermelőnél, akkor főként a biomassza erőműveknél az elsődleges fűtőanyag beszerzésének reális lehetőségeivel is számot kell vetni, mivel nem engedhető meg az, hogy több száz kilométerről szállítsák be az alapanyagot.

Egyszerűen tudomásul kell venniük a nagybefektetőknek, hogy a beruházásaikat nemcsak a saját piaci érdekeik figyelembevételével, hanem úgy kell megtervezniük, hogy a fejlesztéseket a helyi igények kielégítésére is optimalizálják. Ha egy 200 MW teljesítményű biomassza erőművet építenek, akkor kis túlzással Szentgotthárdtól Záhonyig az összes mezőgazdasági mellékterméket oda fogják beszállítani a fuvarozók, akik számára ez biztos megrendelést jelent ugyan, de környezetvédelmi szempontból fenntarthatatlan és indokolhatatlan.

– Az új támogatási rendszer milyen hatást gyakorolhat a lakossági árakra?
– Az Európai Bizottság a napokban értékeli ki az általa megrendelt tanulmányt, amely fölrajzolja az unió által meghatározott dekarbonizációs útiterv következtében létrejövő megújuló energiakapacitások várható hatását a fogyasztói árra. Ebben a dokumentumban az szerepel, hogy 2030-ig akár negyven százalékkal, 2050-ig akár száz százalékkal is növekedhet az energia ára Európában. Magyarországon már középtávon sem képzelhető el, hogy akár a gazdasági szereplőkre, akár a lakosságra ilyen mértékű tarifaemelés háruljon. Az EU által a megújuló energiákra előírt magyar kötelezettségek teljesítésénél figyelembe kell vennünk az ország lakosságának és vállalkozásaink teherbíró-képességét is.

A teljesítés ütemezése a fogyasztók teherbíró-képességével és a rendelkezésre álló energiatermelő technológiák optimális felhasználási lehetőségeivel számolva tervezhető. Ez azt jelenti, hogy az átvételi rendszernek differenciálnia kell a technológiák és az elérhető energiaátalakítási hatásfok tekintetében is. Lesznek olyan energiaforrások és technológiák, amelyek hasznosítását jobban ösztönözzük, mivel a fenntarthatóság, a klímavédelem és a megfizethetőség szempontjait egyszerre teljesítik.

Lesznek olyan megújulóenergia-technológiák is, amelyeknek a túlzott mértékű megjelenése az átvételi rendszerben jelentős árfelhajtó hatással bírna, ezért ezeket csak kisebb mennyiségben engedjük be a rendszerbe. Ezt a társadalmi szempontból megkerülhetetlen politikai döntést az energetikai kormányzatnak a szakmai szervezetekkel együttműködve meg kell hoznia, és ezzel a szabályozási lehetőséggel élni is fogunk.

– A jövő évi költségvetés alapján mely területen lehet újabb pályázatokra számítani, és hol maradhat el tenderek kiírása?
– Magyarország pénzügyi és költségvetési helyzete nem teszi lehetővé új pályázati rendszerek tömeges felállítását. Tudomásul kell venni, hogy amikor egész Európa a pénzügyi stabilitás megteremtésében érdekelt, akkor nem az államadósság növelése, hanem annak csökkentése az elsődleges feladat. Mindez nem jelenti azt, hogy az energiatakarékosság, az energiahatékonyság és a megújuló energia használata feltételeinek javítása érdekében nem állnának rendelkezésre szabályozási eszközök és források.

A következő esztendőben bevezetjük az új megújulóenergia-átvételi rendszert, míg a másik oldalon európai uniós források átcsoportosítását kezdeményeztük, amely az állami és önkormányzati tulajdonban lévő épületállomány energiafelhasználásának a jelentős csökkenéséhez vezethet. Mindez a hazai építőipar számára biztosíthat jelentős megrendelési állományt. Az ország tulajdonában lévő üvegházhatású gáz kibocsátásával kapcsolatos jogok és értékesítésük lehetősége további forrásokat biztosíthat a lakosságot is érintő épületenergetikai programok finanszírozásához. Ebben az esetben arra is tekintettel kell lennünk, hogy az előző kormány által elindított lakossági programok finanszírozásához szükséges fedezetet nem biztosította. Így most a legfontosabb feladatunk az, hogy a félbehagyott projektek konszolidálása és a jogos igények kielégítése megtörténjen.