Az új munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslat fő célja, hogy olyan szabályozási keretet teremtsen a munka világában, amely a lehető legtöbb ember legális foglalkoztatását teszi lehetővé Magyarországon – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén.
A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzékiek 6 nem szavazatával általános vitára alkalmasnak találta az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot. Az ülésen a képviselők a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatról is szavaztak; ezt a javaslatot a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzéki képviselők 6 tartózkodó szavazatával bocsátották általános vitára.
Czomba Sándor ezzel a javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: az új szakképzési törvény a duális képzés irányába kívánja elmozdítani a magyarországi szakképzést, úgy, hogy minél több kis- és közepes vállalkozást vonjanak be a gyakorlati képzés szervezésébe. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ennek a feltételeit kívánja megteremteni – mondta az államtitkár.
Zöld lámpa a végtörlesztés kiterjesztésének
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak minősítette azt a törvénymódosítási javaslatot, amely egyebek mellett kiterjesztené a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét a devizaalapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre is.
A bizottság hétfői ülésén a kormánypárti és az ellenzéki képviselők általános vitára alkalmasnak találták a felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató (thm) mértékének korlátozásáról szóló javaslatot is, csupán az LMP tartózkodott. A számvevőszéki és költségvetési bizottság együttes vitát tartott hétfői ülésén a gazdasági bizottság múlt héten benyújtott két törvényjavaslatáról: az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos, illetve a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíjmutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokról.
A bizottsági ülésen jelen lévő Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára azt mondta: üdvözlik, hogy a parlament egyformán igyekszik kezelni a lakásfinanszírozási konstrukciókat. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy más törvények különbséget tesznek lakáslízing és a jelzáloghitel között, és van olyan is, amely akadálya lehet annak, hogy a végtörlesztést minél több ügyfél igénybe vehesse. Példaként említette, hogy lakáslízing esetében a lízingcégeket, így közvetve az ügyfeleket is 2 százalékos extra illeték terheli. Szerinte emiatt a végtörlesztésnél az ügyfelek vélhetően nem kapnak lehetőséget újabb lakáslízing-konstrukcióra forintalapon.
Kikerülni a csapdát
Gordos József, a nemzetgazdasági tárca főosztályvezető-helyettese jelezte, hogy a kabinet mindkét gazdasági bizottsági indítványt támogatja. Közölte azt is, hogy a kormány megfontolásra alkalmasnak tartja, hogy legyen illetékmentes a lízingszerződés a végtörlesztések esetében. Herman István (Fidesz) a gazdasági bizottság előterjesztőjeként azt hangsúlyozta: azért pontosítják a szabályokat, hogy minél szélesebb kört segítsenek kikerülni a devizahitelek okozta csapdahelyzetből. Vágó Gábor (LMP) úgy vélekedett, hogy a javaslatok jók, de későiek és kevesek, a súlyos szociális és anyagi helyzetben lévőkön nem segítenek.
Rozgonyi Ernő (Jobbik) arról beszélt, hogy még mindig magas a forintkamat, így a fiskális politika, a kormány bármit is akar, ha a független jegybank a „csillagos égig” emeli az alapkamatot. Szerinte újra kellene szabályozni a Magyar Nemzeti Bank helyzetét. Szekeres Imre (MSZP) jelezte, hogy a frakciója mindkét javaslatot támogatja, ahogy a házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalást is. Közölte: azért is támogatják a javaslatokat, mert a gazdasági bizottsági indítványokat már megelőzték hasonló tartalmú szocialista javaslatok, de mivel valamelyest eltérnek ezek, az MSZP módosító indítványokat nyújt be a bizottsági előterjesztésekhez. Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke azt mondta: a kormány folyamatosan figyeli a helyzetet az otthonvédelmi monitoringbizottságon keresztül, ezért kezdeményez újabb és újabb pontosításokat az eredeti otthonvédelmi csomagon.
Zárt ülésen hallgatták meg Bencsik Jánost
A szén-dioxid-kvóta érzékeny ügy, ezért zárt ülésen hallgatta meg hétfőn Bencsik Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímavédelemért is felelős államtitkárát az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága. Jávor Benedek, a bizottság elnöke az MTI kérdésére az ülés kezdete előtt elmondta, hogy a minisztérium kérésére tartanak zárt ülést, amelyen a további kvótaértékesítések helyzetére kíváncsiak. Bencsik János államtitkár csak annyit válaszolt az MTI-nek, hogy az eddigi kvótaértékesítések tapasztalatairól, a menetéről és a felhasználásuk helyzetéről számol be a bizottsági ülésen.
