Károly Róbert és a fenti két magyar uralkodó korát mutatja be az a gazdagon illusztrált könyv, melyet november 8-án mutattak be szép számú hallgatóság előtt az egykori Párizsi Divatcsarnok gazdagon díszített termében. A szakértő érdeklődők a két szerzőnek, Bertényi Ivánnak és Szende Lászlónak szegezhették kérdéseiket, a bemutatót követő tiszteletkörök után viszont sikerült mikrofonvégre kapnunk a kötet egyik íróját.
– A professzor úr megírta az Árpád-kort, a kiadó pedig helyesen a folytatás mellett döntött – felelte kérdésünkre Szende László, az ELTE történelem szakának megbízott előadója, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-régész-szakmuzeológusa. – A vegyesházi királyok, valljuk be, adják magukat. Károly Róbert, Nagy Lajos, Mária, Kis Károly és Luxemburgi Zsigmond időszaka (1301–1437) a magyar és az európai történelem rendkívül mozgalmas periódusa volt. Az Anjou királyaink és Zsigmond kora tudományos-népszerűsítő munka, melybe a legújabb kutatási eredmények kerültek be, a korszakot ugyanis rengetegen vizsgálták és vizsgálják jelenleg is.
A folyóiratok kevésbé vonzóak
A szakember elmondta, 2006-ban a Szépművészeti Múzeumban egy rendkívül gazdag tárlatot láthattak az érdeklődők értékes, elsőrangú Zsigmond korabeli műtárgyakkal. Már a kiállításhoz elkészített katalógus is rendkívül értékes információkat tartalmazott, az ilyen jellegű kutatások pedig sorozatban látnak napvilágot. Ezeket az új anyagokat nem árt előbb vagy utóbb kötetbe rendezni.
– Sok esetben a kutatások kizárólag szakfolyóiratokban jelennek meg, mint a Századok, a Történelmi Szemle vagy a Hadtörténelmi Közlemények. Emiatt az új szakirodalmi eredményekkel a nagyközönség nem ismerkedhetett meg idáig. Mi a legfrissebb kutatási anyagot egy kötetbe szedtük össze, amelyet most átnyújtunk az olvasóknak – foglalta össze a kötet alapvető célkitűzését a kutató. Az ilyen könyvek estében azonban sokszor problémát jelent a tudományos és az ismeretterjesztő cél közti éles választóvonal, az Anjou királyaink és Zsigmond kora viszont megpróbálta áthidalni ezt a szakadékot.
Zsigmonddal is utazhatunk egyet
– A könyvet egyetemi tankönyvként is lehet majd hasznosítani, hiszen rengeteg értékes forrásba enged betekintést. Zsigmond utazásait például családfával, kronológiával ellátva sikerült térképre vinni, ez pedig egyedi vonása a kötetnek. A professzor úrral azonban arra is próbáltunk odafigyelni, hogy könnyed legyen a nyelvezet. A szerkesztők külön felhívták a figyelmünket, hogy ne használjunk annyi idegen szót. Betartottuk a kérdést – szögezte le Szende László.
A kutató igen érdekesnek találta a Zsigmond korabeli gazdaságpolitikai lépéseket, melyeket helyenként érdemes elhelyezni napjaink geopolitikai mozgásterében. – Zsigmond kiváló emberismerő volt, remek szakemberekkel vette körül magát, azonban gazdaságpolitikai lépései nem úgy sikerültek, ahogy tervezte őket. Állandó pénzhiány gyötörte, emiatt kellett elzálogosítania a szepességi városokat is. Német-római császárként ugyanakkor kisebb költségvetéssel gazdálkodhatott, mint magyar királyként. Mai szemmel nézve nehéz elképzelni, de a nyugati jólét mai ideálja akkoriban még nem létezett, sok esetben Zsigmondnak is Magyarországról kellett finanszíroznia a német ügyeket.
Jöhet a folytatás
Szende Lászlótól azt is megtudtuk, hogy a könyvnek jól sikerült a reklámja, a kiadó itt is jól teljesített, és az sem jön persze rosszul, hogy nemsokára itt a karácsony. Nagy formátumú a könyv, sok szép kép van benne, szóval ajándéknak tökéletes – vélte a történész.
„Folyamatosan dolgoztunk a könyvön. Az egyetemen Magyarország külpolitikájáról és a középkori magyar királynékról tartok szemináriumot, innen is tudtam meríteni anyagot, és természetesen máshonnan is. Nagyjából két hónapot fedett le »tisztán« a háttérmunka. Egyelőre nem tudjuk, hogy lesz-e folytatás, ez leginkább a kiadó akaratán múlik.” Ha csak az akaraton múlik, akkor a kötetet elnézve sokan már most szaladnának a boltokba.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
