Mindnyájunk élete megváltozhat

Az alaptörvény a nemzeti közösség összetartására is vállalkozik, nem csak az állami élet és intézmények száraz szabályozására.

Elsősorban rajtunk múlik, hogy mennyire változik meg az életünk az alaptörvény jövő évi hatályba lépését követően – hangsúlyozta Szájer. Az alaptörvénynek elsődleges rendelkezései, amelyek az állam szerkezetére és működésére vonatkoznak, sok tekintetben hasonlóak a korábbiakhoz, mivel az államélet szabályai hosszú távra rögzülnek – tette hozzá. Az EP-képviselő szerint ugyanakkor természetesen az állami életről való gondolkodás kereteit fogja megváltoztatni, ha jól sáfárkodunk vele. Hiszen ez az alaptörvény végső célokat, alapvető értékeket is megfogalmaz, mint például, hogy az államnak a polgárait kell szolgálnia – mutatott rá a politikus.

Szájer szerint ilyen típusú célokat korábban nem fogalmazott meg az alkotmány, de az állami életnek ezeket rögzítenie kell. Másik ilyen dolog, hogy az államnak takarékoskodnia kell a polgárok pénzével, ezek olyan elvek, amelyek tükrözik a mostani kormánynak a gyakorlatban is érvényesülő filozófiáját – mutatott rá a politikus. Szerinte egy alaptörvény mégiscsak az alapvető szabályokról szól, és a sarkalatos törvények fogják rendezni az élet azon területeit, amelyek végül az emberekhez is eljutnak.

Az lett volna a meglepő, ha nincsenek támadások

„Nem tartottam eddig sem az alaptörvényt érintő támadásoktól, és normális zajnak tekintem azt.” Minden dolog, ami új és valamilyen célt szolgál, ki kell, hogy állja ezeket a támadásokat – tette hozzá. Szájer úgy látja, az lett volna a meglepő, ha ezek a támadások elmaradnak. – Korábban részt vettem az európai alkotmányozás vitájában, a keresztény gyökerekről szóló polémiában, és ahol az értékmentességet hirdető szemlélet vereséget szenvedett, mindenhol megtámadták az alaptörvényt. Mi egy olyan országot szeretnénk, amely a magyar nemzeti közösséget bizonyos értékek mentén tartja össze – mutatott rá Szájer.

Úgy látja, hogy az alaptörvény az egyes számú és legfontosabb dokumentum, és amikor létrehoztuk Magyarország első írott egységes alkotmányát, akkor ezeket a szempontokat érvényesíteni kellett. Az alaptörvény a nemzeti közösség összetartására is vállalkozik, nem csak az állami élet és intézmények száraz szabályozására – mondta Szájer.

Nem lehet elszakadni a mindennapoktól

Az alaptörvényt érintő esetleges népszavazásról a politikus úgy vélekedett, hogy ez egy régi vita. A népszavazást annak idején azért vetették el, mivel egy magas részvételű parlamenti választáson nagyon erős legitimációt kapott az a szervezet, amely megalkotta ezt az alaptörvényt – tette hozzá. Szájer szerint egy népszavazás lényegesen alacsonyabb és kisebb érdeklődés mellett zajlott volna, és akkor pedig azt kritizálták volna az ellenzők.

– Meggyőződésem, hogy minden olyan nézet, amely elválasztja az alkotmányt és az alkotmányosságot a társadalom napi problémáitól, az elhibázott – vélekedett a politikus. – Egy alkotmánynak a nemzetet kell szolgálnia, és igenis rugalmasnak kell lennie abban, hogy ezeket a nemzeti feladatokat végrehajtsa – hangsúlyozta Szájer. Példaként említette, hogy hiába van Magyarországnak mintaszerű alkotmányossága, ha időközben a közbiztonság szétbomlik, paramilitáris szervezetek jelennek meg, és az ország csődbe megy.

– Ezek mind olyan dolgok, amelyeket az alkotmány szintjén is szabályozni kell, de minekünk kell napi szinten megoldani, amiben az alkotmányosság elvei segíthetnek – fogalmazott Szájer. A fideszes képviselő szerint a nemzeti közösség megóvása túlmegy minden szemponton, és ebben a szellemben alkották meg az alaptörvényt.

Az LMP és az MSZP kimaradt

Az Országgyűlés április 18-án fogadta el Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.

Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: „Történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le.”

Orbán: Hosszú út áll még előttünk

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon közzétett húsvéti üzenetében úgy fogalmazott: „Egy évvel ezelőtt arra kötöttünk egymással szövetséget, hogy Magyarországból olyan helyet faragunk (…), ahol az örömök száma, az elégedettségre okot adó dolgok száma messze meghaladja a mindennapi élet nehézségeit. Ez a munka megkezdődött, hosszú út áll még előttünk, fontos állomáshoz érkeztünk.” Mint mondta, sorsszerűnek és rendeltetésszerűnek érzi, hogy a köztársasági elnök húsvéthétfőn írhatja alá az új alkotmányt. Éppen azon a napon történhet meg az aláírás, amely egybeesik az egy évvel ezelőtti, kétharmados választási győzelem napjával – tette hozzá.