Nőnap alkalmából ezúttal nem csupán a virágok és a jókívánságok, de néhány szomorú statisztikai adat is eljutott a címzettekhez. A családon belüli erőszak valamilyen formája ugyanis minden ötödik nőt érinti ma Magyarországon. A legutolsó e témában készült jelentés szerint hetente legalább egy nő, havonta pedig egy gyermek veszti életét a bántalmazások következményeként. Az Élet-Érték Alapítvány ezért aláírásgyűjtésbe kezdett, az egyedi kezdeményezést pedig sajtótájékoztatón jelentette be. A március 8-a és május 1-je között meghirdetett akcióban ötvenezer szignóra van szükség ahhoz, hogy a parlament napirendre tűzze a családon belüli erőszak mint önálló bűncselekmény témakörét. A szakemberek ugyanis úgy vélik, a törvényi szabályozás komolyan visszaszorítaná az erőszakot.
Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány elnöke két esztendővel ezelőtt már megpróbálta összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, akkor azonban kudarcot vallott. Az Avon, mely az elmúlt években nagyjából egymilliárd dollárt gyűjtött össze a nőkkel kapcsolatos célokért, szintén a kezdeményezés mellé állt. Több közéleti személyiség, köztük Zsédényi Adrienn énekes és Ördög Nóra műsorvezető is csatlakozott az akcióhoz. Az aláírásokról az avonanokert.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Háromból egy
Háromból egy nő biztosan elszenvedi a családon belüli erőszak valamely formáját a világon, ez az egész társadalomra hatással van – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az emberek tabuként kezelik ezt a problémát, ami helytelen. Hangosan ki kell mondanunk, hogy létezik – szögezte le Sebastian Bako, a kozmetikai cég magyarországi ügyvezető igazgatója, aki elmondta, édesanyja is elszenvedője volt a családon belüli erőszaknak.
2009-ben a Patent Egyesület nyolcoldalas jogi hátteret vázolt fel a politikusok számára, mely szöveges törvényjavaslattal ért fel. Spronz Júlia, a szervezet szakértője elmondta, az akkori politikai állásfoglalás szerint azért nincs szükség új törvényre, mert a jelenlegi, erőszakos bűncselekményekre vonatkozó szabályozás teljesen megfelel az elvárásoknak. Elvi szinten ez valóban így van, azonban a jelenség speciális mivolta, illetve a terepmunka tapasztalata azt mutatja, hogy az érvényben lévő szankciórendszer nem védi meg az áldozatokat.
Folyamat-bűncselekmény
„Folyamat-bűncselekményről beszélhetünk, a büntető törvénykönyv viszont az egyedi eseteket szabályozza jelenleg. Egyre súlyosabb bűncselekményekre kerül sor a dühkitörések következményeként. A bíróság nem kíváncsi a félelemben élő személyek mindennapos elnyomására, a lelki terrorra, kizárólag az egyedi erőszakos esetekre fókuszál” – jelentette ki a szervezet szakértője.
Osztrák és spanyol példát követhetnénk
Ausztria, Spanyolország pozitív példaként említhető, de Romániában, Albániában és Indiában is meghozták a hazánkban most kezdeményezett rendeletet. Ezekben az országokban speciális jogalkalmazókat képeznek. Ezek a rendőrök, jogi személyek maguk is tisztában vannak a bűncselekmények hátterével, így hatékonyabban tudnak fellépni. A jogalkotó ezekben a társadalmakban üzen a közösség tagjainak: az intim kapcsolatban elkövetett erőszak ugyanolyan bűnös, mint az ismeretlennel szembeni – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A bántalmazók is szenvedtek
A bántalmazó családjában hetven százalékban ismert volt családi erőszak, a szexuális bántalmazás jelensége, hangsúlyozta a Sorsunk és Jövőnk Alapítvány elnöke. Urbán Erika kiemelte, az erőszak „öröklődése” is azt támasztja alá, hogy a társadalom elhallgatja a problémát. „Azokat a munkahelyeket, ahol a felettesek terrorizálják az alkalmazottakat, otthagyhatja a dolgozó, a gyermekét nevelő anya azonban nem hagyhatja ilyen egyszerűen hátra gyermekét, otthonát.”
Egy 2006-os adat szerint a családon belüli erőszak áldozatainak egészségügyi ellátására évente 400 millió eurót költ egy tízmilliós állam. Nincs tehát olyan gazdasági, erkölcsi érv, mely a családon belüli erőszak visszaszorítása ellen szólna – akár külön jogi szabályozással fellépve ellene.
