Sikeresnek tekinthető a lakosság egyenlőbb elosztása az új választási rendszerben – derült ki a GeoX Kft. kutatásából, amelyben a 2010-es teljes népességre vonatkozó adatokat dolgozták föl. Míg a 176 egyéni körzetes rendszerben háromszoros különbség volt a népességszámot tekintve a legnagyobb és a legkisebb körzet között, addig most másfélszeresére csökkent ez a differencia.
Az ellenzéki pártok szerint a mostani átalakítások a Fidesz–KDNP-nek kedveznek, mivel úgy vélik, minél többen élnek egy választókerületben, annál inkább a baloldal győzelme várható, míg minél kevesebben, annál inkább a jobboldalnak „fúj a szél”. Az MNO a GeoX Kft. számításai alapján először a dunántúli, majd a budapesti és a Pest megyei, végül a kelet-magyarországi körzeteket veszi górcső alá, hogy vajon megáll-e a balliberális oldal állítása.
Baranyában jól járhat a baloldal
A Dunántúlon 31 egyéni választókerület található az új szabályozás szerint. A 2010-es népességi adatok szerint a 106 választókerület átlagos lakossága 94 789 fő volt, így érdemes megnézni, hogy az egyes megyékben a körzetek mennyiben térnek el az ideális mérettől. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy ez az érték a 176 egyéni körzet esetében 57 089 fő volt.
Baranyában a négy egyéni választókerület mindegyikében többen élnek, mint az országos átlag. A megye alapvetően a baloldali erők fellegvára volt, de 1998-ban és 2010-ben is a jobboldal győzött. Fontos megjegyezni, hogy a baloldali sikereket Pécs és Komló „szállította”, míg a falusias részeken a jobboldal szerepelt jobban. Összességében a mostani átalakításról nem lehet azt mondani, hogy teljes mértékben a jobboldalnak kedvezne.
Győrben bármi lehet
Fejér megyében öt egyéni választókörzetet alakítottak ki a korábbi hétből. Az új körzetek közül mindegyikben az átlagnál kevesebben élnek. A megyében Székesfehérvár és Dunaújváros számít baloldali körzeteknek, de 2006-ban a listás szavazatokat tekintve is az MSZP győzött Fejérben. Jól látszik, hogy az átalakítás itt a baloldalnak kedvez, ha képesek hozni a hat évvel ezelőtti eredményüket, akkor a körzetek legalább felében diadalmaskodhatnak.
Győr-Moson-Sopron megyében öt új egyéni körzet kialakítása történt meg, amelyek közül mindegyik az országos átlagnál alacsonyabb népességgel rendelkezik. A megye hosszú idő óta a jobboldali erők fellegvára, így az átalakítás egyértelműen nekik kedvez, de Győr esetében komoly baloldali hagyományok élnek, így a megyei jogú város esetében a baloldal „örülhet”.
Komárom-Esztergomban több szavazat kell
Az országos átlagnál népesebb körzeteket hoztak létre a rajzolók Komárom-Esztergomban. A megyében három körzet jött létre, és a történelmi múlt alapján a baloldali pártok jó eséllyel indulnak itt. Az átalakítás révén a sikerhez itt több szavazatra lesz szüksége a győztesnek, így abban az esetben, ha a baloldali erők viszik a prímet, akkor elmondhatják, hogy itt a kárukra lettek meghúzva a határok.
Somogy megyében négy új egyéni körzetet hoztak létre, amely mindegyike az országos átlagnál alacsonyabb népességgel rendelkezik. Nagyon nehéz ennél a megyénél esélyekről beszélni, mivel több esetben is fordult már a széljárás. Azzal, hogy például Kaposvár és környéke egy körzetben egyesült, mindenképpen a baloldalt erősíti, ráadásul a sikerhez kevesebb szavazat is kell, mint például Tatabányán.
Szombathelyt nyerhetik
Tolnában három körzet jött létre az új szabályozás révén, és mindegyikben az átlagnál alacsonyabb a népesség. Szekszárd és Dombóvár kivételével az utóbbi években mindig a jobboldal volt a favorit, így a kevesebb szavazat kell a győzelemhez elve alapján az átalakítás nekik kedvez.
Vasban szintén három egyéni körzet jött létre, az országos átlagnál alacsonyabb lélekszámmal. A jobboldali fellegvárban két körzetben mindenképpen kedvezőbb lehet az átlagnál kisebb népességszám, de a szombathelyi körzet esetében a baloldal szintén az átalakítás kedvezményezettje lehet.
Hátrányos a zalai átalakítás
Veszprémben négy új körzet jött létre, amelyek szintén az országos átlagnál kisebb népességűek. A megyében általában a jobboldali pártok szerepeltek jól, de Veszprém, Várpalota és Ajka térségében a baloldali erők is többször nyertek. Az átalakítás hatásait tehát egyelőre nem lehet jól felmérni, bármelyik oldal később elmondhatja, hogy a másiknak „hozott szerencsét” a változtatás.
Zalában három új egyéni körzet jött létre, amelyek népessége nagyobb mint az országos átlag. A megye hagyományosan a jobboldal fellegvára, leszámítva Nagykanizsát és annak térségét. Az átalakítás így mindenképpen a jobboldali pártok számára jelent hátrányt.
Fontos megjegyezni, hogy a Dunántúlon 1990 óta hagyományosan jól szerepeltek a jobboldali pártok, leszámítva Baranya, Komárom-Esztergom és Somogy megyét és a megyei jogú városokat. Az átalakítás a népességszámot tekintve érthetően a jobboldal számára kedvező, de ha a nagyvárosi körzeteket nézzük, akkor a baloldalnak sem jöhet majd rosszul, hogy kevesebb szavazatra lehet szükség a sikerhez az országos átlaghoz képest
