Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője az országos tűzoltónap alkalmából az MTI-nek adott interjújában felidézte: kétszáz jogszabályt kellett megalkotniuk, illetve megváltoztatniuk, és mára minden feltétel adott ahhoz, hogy a tűzoltóság és a polgári védelem egységes irányítás alatt álló rendszerben lássa el feladatát.
Az altábornagy megjegyezte: a 64 éves polgári védelem rendszerét, amelyet annak idején az atomháborús veszély miatt hoztak létre, úgy alakították át, hogy a korábbi, „legyengített” hivatásos létszámú, „elcivilesített”, szaktudás nélküli, tekintélyhiányban szenvedő, mozgósítási és riasztási gyakorlatokat nem tartó, atomvillanásokra készülő szervezet a jövőben valós természeti vagy ipari katasztrófahelyzetekre fókuszáljon. Ennek érdekében hozták létre az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatot.
Az OKF főigazgatója szintén a legfontosabb lépésnek nevezte a veszélyes üzemeknek, a veszélyes anyagok szállításának és a kritikus infrastruktúráknak a felügyeletét ellátó egységes iparbiztonsági hatóság létrehozását. Ez földön, vízen és levegőben szállított, évi több tíz millió tonnányi árut mozgató és raktározó cégeket, járműveket, telephelyeket ellenőrizhet, felügyelhet, és szükség esetén szankcionálhat.
A tűzbiztonság területén történt gyökeres változásokra utalva Bakondi György kijelentette: „hivatásos, azonnal reagáló tűzoltóság nélkül nincs tűzvédelem és közbiztonság”, és az elmúlt 18 évben működő hivatásos rendszert „nem létező képződmények” nevezte.
Annak szükségességét, hogy a január elsejével hatályba lépett, új katasztrófavédelmi törvény alapján egységes rendszerben, állami irányítás alá vonva, április elsejétől pedig új struktúrában látja el feladatát az ország összes tűzoltósága, az altábornagy azzal magyarázta, hogy eddig 112 fajta irányítás alatt működtek a parancsnokságok, részben állami és önkormányzati hatáskörben. Mára valamennyi hivatásos önkormányzati tűzoltóság a katasztrófavédelmi szervezet részévé vált költségvetési, képzési, bevetésirányítási, ellátási és logisztikai szempontból is – jegyezte meg. Hozzátette: az volt a céljuk, hogy a segítség még közelebb kerüljön az emberekhez.
Bakondi György kijelentette: mindezek a változások elősegítik, hogy a korábbi „belterjes tűzoltóságok” valós életpályamodellt kínáljanak az állomány törekvő, előrejutni akaró, a tűzoltóságot hivatásuknak tekintő, szakmailag felkészült és tapasztalt tagjainak, így már azok is láthatják a kifutási lehetőséget, akik a most megváltoztatott, három hónapos alapképzésbe kerülnek be.
Megemlítette, hogy az átszervezések miatt a katasztrófavédelemnél jelentős a tiszthiány, ezért átalakítva az oktatási rendszerüket, elsőként a már szakmai tapasztalatokkal rendelkező kollégákat a pályán belüli keretben képzik ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tűzvédelmi, iparbiztonsági és polgári védelmi tanszékén, és tiszti, parancsnoki és vezetői beosztásba kerülhetnek.
A tűzoltók által sokszor kritizált, európai viszonylatban alacsony bérezéséről szólva azt mondta: januárban minden tűzoltó 14 ezer forintos béremelést kapott az adórendszer változása miatti bérkompenzáció mellett, és jelentős technikai fejlesztések történnek. Megjegyezte: az új rendszerben a fizetési fokozat nemcsak a beosztástól, hanem a teljesítménytől, a szakképzettségi szinttől is függ.
Hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer átalakításával megakadályozták, hogy 42-43 évesen, a szakmai tapasztalatok gyakorlati átadása nélkül vonuljanak nyugdíjba tűzoltók, és ellátásuk magasabb legyen, mint a keresetük, így csak alig százan szereltek le az átalakítás miatt, és mára megállt a fluktuáció.
Az OKF főigazgatója azt mondta: a változások eredményét az év végén értékelik, és szükség esetén módosítanak, de most úgy látja, az idén ötszáz fővel bővült, összesen 11 634 fős, tisztekből, tiszthelyettesekből és közalkalmazottakból összetevődő állomány többsége elégedett az átalakítással, de egy részük kivár, hogy megtapasztalják, hogyan működik a rendszer. Attól nem tart, hogy nagyobb leszerelési, pályaelhagyó hullám lesz a tűzoltóságoknál.
Bakondi György altábornagy azt mondta: nem lebecsülendő állás a rendvédelmi állományban dolgozni, és minden feltétel adott, hogy a tűzoltók hivatásukként tekintsenek a munkájukra, és ehhez továbbra is megvan a társadalom kiemelkedő megbecsülése.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
