Ebben az esetben elveszítené mandátumát a képviselő

Veszítse el mandátumát a szándékos bűncselekményért elítélt önkormányzati képviselő – javasolja Lázár János.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról és a nemzetiségek jogairól szóló törvényt módosítaná a parlamentnek pénteken benyújtott indítványával. Eszerint a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt önkormányzati képviselőnek a jogerős ítéletről a kézhezvételtől számított három napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet, illetve közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi vagy megyei kormányhivatalt. Képviselői megbízatásának megszüntetését a képviselő-testület állapítja meg. A rendelkezést a törvénymódosítás hatályba lépése után jogerőre emelkedő ítéletekre kellene alkalmazni, és a 2014-es önkormányzati választások után is fennmaradna.

Hasonló változtatást javasol Lázár János a nemzetiségi törvényben, kimondva, hogy a nemzetiségi önkormányzat méltatlanság miatt megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. A fideszes politikus indoklásában azt írta: az önkormányzati képviselői munka feddhetetlenséget követel meg.

A büntető törvénykönyv alapján a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés nem jár feltétlenül azzal, hogy az elítéltet eltiltják a közügyektől, így előfordulhat, hogy a börtönben ülő képviselő mandátuma nem szűnt meg, tekintettel arra, hogy választójoggal továbbra is rendelkezik – jegyezte meg az indoklásban Lázár János, hozzátéve: ezt a szabályozást szigorítani kell.

Több száz törvény hatályon kívül helyezését javasolják

Négyszázhatvan törvény és törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésére tett javaslatot a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A parlamentnek pénteken benyújtott – az Országgyűlés honlapján olvasható – előterjesztés több ütemben törölné a jogrendszer részét képező, de érdemi joghatás nélküli jogszabályokat. Van, amely még idén hatályát vesztené, mások a következő években, de van olyan is, amelyet csak 2020. január 1-jével érvénytelenítene a kabinet.

Az indoklás szerint a kormány – a Magyary Zoltán közigatás-fejlesztési program részeként – olyan törvények deregulációját kezdeményezi, amelyek hatályon kívül helyezése nem okoz jogbizonytalanságot. A 41 oldalas, túlnyomórészt az eltörölni szándékozott jogszabályok felsorolásából álló kormányjavaslat alapján a törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése nem érinti az azok alapján keletkezett, megszüntetett vagy módosított jogviszonyokat, jogokat és kötelezettségeket. A változtatással érvényét veszti többi között az a formailag még hatályos 1927-es jogszabály, amely március 15-e nemzeti ünnepé nyilvánításáról rendelkezett, a régi önkormányzati törvény vagy éppen a felváltani szándékozott büntetőkódex számos módosítása, valamint több mint 250, a gazdasági rendet szabályozó törvény, illetőleg törvénymódosítás is.