A Rózsa utca 55. szám alatti építési-bontási területen ma hegyekben áll a sittdarálék. Az építést végző kivitelező cég magyarországi képviselője portálunknak korábban elmondta, ők elvégezték az előzetes állapotfelmérést a környező ingatlanokban, a Szív utca 8. alatt lakó Mária azonban arról számolt be nekünk, hogy hozzá például csak a beruházás megkezdését követően látogattak el a cég munkatársai.
Repedt a fal és a mennyezet
Mária lakásában, amelynek fala szomszédos a bontási területtel, a beruházás megkezdését követően megrepedt a fal, az alatta lakónak pedig a mennyezete károsodott. A hölgy megkereste problémájával az önkormányzatot, ezután a fővárosi kormányhivatal építésfelügyeletét, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőséget, a Belügyminisztérium építésügyi főosztályát, végső elkeseredésében pedig egy igazságügyi mérnökszakértőt is. Utóbbi nem hivatalosan azon az állásponton volt, hogy további károk adódhatnak az ingatlanban, és a lakás értéke is komolyan esett a repedés miatt.
Az ügyben eljáró elsőfokú hatóság, mint azt az építési felügyelettől megtudtuk, a Terézvárosi Önkormányzat. A testület építési osztályának ügyintézője Mária lakásában tavaly szeptemberben helyszíni szemlét tett, és megállapította: nincs szükség hatósági intézkedésre. Mária később újabb bejelentést tett, de az önkormányzat decemberi válaszában fenntartotta korábbi álláspontját.
A kárt szenvedett lakásba ellátogatott a kivitelező kárszakértője, akit Mária nem engedett be. A hölgy ugyanis attól tartott, hogy a biztosító nem az okozott kárnak megfelelő összeget fogja majd megállapítani. Hogy miből vonta le ezt a következtetést?
Az már az ügy kezdetén biztosnak tűnt, hogy amennyiben a Rózsa utcai munkálatok során a környékbeli lakásokban károk keletkeznek, és a kivitelezőnek fizetnie kell, bajba kerülhet. A bontó cég biztosítójának e-mailjéből – amelyet Máriának küldött a vállalat kiemelt kárszakértője – kiderül, hogy a társaság biztosításának havidíja lényegesen kisebb nagyságrendű, mint az az érték, amelyre fedezetet nyújtanak. Az általunk megkeresett biztosítási szakértőtől megtudtuk: a felelősségi károk esetében a biztosítónak nem kötelessége limit meghatározása, így a cég nem jár el jogszabályellenesen. Vagyonbiztosítás vagy életbiztosítás esetén a limit megállapítása inkább előfordul.
Nem volt regisztráció, mégis folyt a munka
Budapest Főváros kormányhivatalának építésfelügyeletét is sikerült elérni az ügyben. A kormánymegbízotti kabinet sajtóreferense megerősítette korábbi információinkat, amelyek szerint a Rózsa utcai – a bontási munkálatok kivitelezésének módját, a szomszédos telkekre áthulló bontási törmelék mennyiségét, a szomszédos épületeket ért károk, zaj- és porszennyezés okait firtató – panaszbejelentések tavaly decemberben érkeztek be a hivatalba. Az építésfelügyelet két nappal később helyszíni ellenőrzést tartott, és két tényt állapított meg: egyfelől befejeződött a bontási tevékenység, másfelől a bontást végző kivitelező nem rendelkezett iparkamarai regisztrációs számmal. Megállapították továbbá, hogy a Szív utca 8. felőli telekhatáron megmaradt falszakasz tetején meglazult tégla- és vakolatdarabokat el kell távolítani, valamint a telek területén lévő sitthalmokat enyhébb lejtésűre kell húzni. A felügyelet akkor felszólította a kivitelező céget, hogy öt napon belül mutassa be a hivatalban regisztrációs számát, majd megindította az eljárást. Az építésfelügyelettől úgy értesültünk, hogy a vállalat január 5-én kérte és kapta meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától regisztrációs számát. Amikor a kft. az eljárásnak alapot adó munkát végezte, nem volt regisztrációs száma – foglalta össze egy mondatban a lényeget az építésfelügyelet.
Az érintettet is megkerestük az ügyben, de a cég vezetője nem kívánt reagálni a fejleményekre.
Patkányok
Még decemberben az igazáért küzdő Mária bejelentést tett az ÁNTSZ-nél, miszerint patkányok, rovarok lepték el a Rózsa utca 55. alatti sittdarálékot. Január 17-i válaszlevelében a népegészségügyi tisztiorvosi szolgálat a következőket írja: „A panaszolt területen lévő kb. egy köbméter kommunális hulladék elszállítására az intézet ügyintézője megkereste a Rózsa Ingatlan Fejlesztő Kft. képviselőjét, aki vállalta, hogy 2011. december 19-ig elszállítja a kommunális hulladékot.” A fenti mondattal több ponton is vitába lehet szállni. A bontási területen ugyanis nem egy köbméter kommunális hulladék található, hanem, ahogy a mérnökszakértői véleményből megtudjuk, mintegy 1500 köbméter ledarált romanyag és ugyanennyi építési törmelék. A másik probléma, hogy a kivitelező cég magyarországi képviselője semmilyen ÁNTSZ-határozatról nem tud, kérdésünkre válaszolva elmondta, hozzájuk egyetlen felszólító levél sem érkezett.
Háromszorosára nőtt a fűtésszámla
Az igazságügyi mérnökszakértő állásfoglalása egyértelműen fogalmaz: „a polgári törvénykönyv kizárja az olyan tevékenységek jogosságát, melyek másoknak méltánytalan kárt, hátrányt okoznak. Az építési törvény szabályozza a meglévő környezet védelmét és az ezzel kapcsolatos építtetői kötelmeket – a helyszínen tapasztaltak arra utalnak, hogy ezek az előírások sérültek.” Ráadásul azok a lakástulajdonosok, akik ingatlanának külső fala (végfal) a bontást követően meztelenül áll, a beruházás megkezdése óta háromszoros fűtésszámlát kénytelenek fizetni.
Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a szemlén tapasztalt épületszerkezeti károk ok-okozati összefüggésben állnak a szomszédos bontási munkákkal, ezek javítási költségét pedig mintegy egymillió forintban határozta meg. Az előzetes környezettanulmányban javasolni, az építési engedélyben pedig elő kellett volna írni továbbá a szabadon maradt végfal ideiglenes védelmét – áll a szakvéleményben. A szakértő felhívja a „megbízó” figyelmét, hogy az építkezés során további atrocitások várhatók, és úgy véli, hogy a tapasztaltak alapján a helyszínen nemsokára elviselhetetlen körülmények keletkeznek majd a romhalmaz miatt. Éppen ezért valamennyi érintett épülettel perközösség létrehozását javasolja.
