Lázár: Adóssága van a magyar társadalomnak

Óriási adóssága van a mai magyar társadalomnak azzal a 800 ezer emberrel szemben, akit 1944 őszétől elhurcoltak a Szovjetunióba.

TK
2012. 04. 27. 12:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szórakész (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) országos találkozóján beszédet mondó frakcióvezető szólt arról is, a mai napig adós a magyar történetírás azzal az adattal, hogy a második világháború után hány embert kényszerítettek munkára, vittek el Magyarországról, hiszen csak azokat regisztrálták, akik oda is értek. Azokat, akiket előtte kivégeztek vagy meghaltak deportálás közben, már számba se vették.

Angliában a mai napig tíz- és százezrek emlékeznek az első világháború végére, hőseire és áldozataira, vajon ma Magyarországon hányan emlékeznek meg arról, hogy 800 ezer embert vittek el a Gulágra, ahonnan nagy részük nem tért vissza? – tette fel a kérdést Lázár János. Nem volt olyan magyar család, amelynek ne okozott volna szenvedést ez az időszak, még sincs se nemzeti emléknap, se nemzeti főhajtás, hogy legalább évente egyszer emlékezzünk az áldozatokra – tette hozzá.

Lázár János Hódmezővásárhely polgármestereként a találkozó mintegy száz résztvevője előtt beszélt arról is, hogy városában 2004 és 2006 között a félelem, a zárkózottság vagy az emlékek elvesztése miatt csak komoly gyűjtőmunkával tudták összeszedni a régi adatokat, emlékeket arról, hány helybélit hurcoltak el náci haláltáborokba és a Gulágra. Hangsúlyozta, az emlékezés akkor lesz teljes, ha nemcsak a holokausztról való ismeretek képezik majd az általános műveltség részét, hanem az is, hogy hány embert hurcoltak el a Szovjetunióba.

Menczel Erzsébet, a Szórakész vezetője, fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: már kinyitották az „amnézia zsákját, ahová megpróbálták a szocialista kormányok a történelem e sötét korszakát visszatuszkolni”. Az általa benyújtott önálló indítvánnyal kezdeményezte, hogy november 25-ét nyilvánítsák a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Jelenleg a javaslat általános vitája zajlik a parlamentben. Mint kifejtette, az 1944 őszétől 1948-ig elhurcoltak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat, és tért vissza 1953–55 körül. Azért esett a választás november 25-re, mert az év ezen időszakában térhettek haza a túlélők.

Menczel Erzsébet elmondta, hogy iskolai előadást tartva, de még a parlamentben, a képviselőtársai között is tapasztalta, milyen hiányos a tudás és a tanítás a Gulágról. Az új emléknappal azt szeretnék elérni, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a jövőben a „vörösinges fasizmus” áldozatairól is.

A Szórakész négynapos siófoki találkozójára több országból érkeztek túlélők és leszármazottaik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.