Áder János Magyarország új köztársasági elnöke, mivel a parlamenti képviselők több mint kétharmada (262 képviselő) biztosította bizalmáról. Nemmel 40-en szavaztak. Lezsák Sándor tájékoztatása szerint 307 képviselő vette fel a szavazólapot, melyek közül 305 került be az urnákba. Három szavazat érvénytelen volt. Így a köztársaságielnök-választás érvényes és eredményes volt.
A képviselők ezek után elénekelték a Himnuszt, majd Áder János letette a köztársasági elnöki esküt.
Önvizsgálat és tisztelet
Amikor az ember elfogadja a felkérést, hogy köztársasági elnök legyen, önvizsgálatot kell tartani, erkölcsi kötelesség ezt megtenni – kezdte beszédét Áder János a parlamentben. Mint mondta, sosem ijedt meg a feladatoktól, de az államfői megbízatásra való felkészülés minden eddiginél nehezebb kihívás volt. Magyarország ötödik elnöke hangsúlyozta: az első szó a köszöneté, köszönet illeti azokat, akik támogatták, és azokat is, akik kritikával illették, hiszen e kettő együtt fejezi ki azt, amit a demokrácia jelent. Mint mondta: a vitáknál nem hiányozhat a magyarság alkotmányos jogainak ismerete.
A második legfontosabb szó a tisztelet szava – fogalmazott Áder. Mint kifejtette: közös dolgainkat a tisztelet hangjánál maradva kell megbeszélni. Nem mindegy, milyen mintát adunk, milyen értéket közvetítünk.
A mi hazánk Magyarország
Ma szinte nincs olyan ember, család vagy közösség, amely ne érezné, hogy az elmúlt években, évtizedekben sok méltánytalanság érte, sok sebet szerzett, igaz ez a politikában is. Ne arról szóljon az életünk, hogy miként toroljuk meg másokon sérelmeinket, hanem arról, hogyan tegyük helyre tévedéseinket. „A magam részéről őszintén hiszem, hogy Magyarország népe sikerre született” – jelentette ki. A köztársasági elnök József Attila szavait idézte: „A múltat be kell vallani.” Tanulnunk kell a kudarcainkból – fűzte hozzá. Hová juthatnánk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, a kettős mérce alkalmazásával? – tette fel a kérdést. Amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz az országunk. Lehet más a hitünk, értékrendünk, meggyőződésünk, de a mi hazánk Magyarország. Magyarországot köznapi hasznos tettek sorával, nem uszító gondolatokkal kell segíteni – idézte fel Deák Ferenc szavait.
Áder János felidézte elődei megválasztásukkor elmondott beszédeit is. Göncz Árpád azt mondta, nem fog félni a vitáktól, nem fogja véka alá rejteni véleményét, mert bízik az igazság erejében és abban, hogy a magyar nép felismeri érdekeit. Igaza volt, meg kell követelni a népnek, hogy a vezetői a magyar érdekeket képviseljék. Mádl Ferenc első beszédében a nemzet érdekeit állította középpontba, Sólyom László a sokféleségünket hangsúlyozta, amelyből nem egy szürke elegyet kell kikeverni, hanem egy ideálra van szükség, ahogy látni szeretik magukat ünnepnapokon. Schmitt Pál a felelősségről beszélt, minden politikai pártot érint a Magyarországért viselt felelősség – foglalta össze Áder János. Az új államfő elmondta: ő is viselni fogja az alaptörvényben rárótt felelősséget.
Magyarország 1990-ben visszatért az európai demokráciák útjára. Ma már minden feltétel adott a jövő megalapozásához – mondta.
A mindennapok teljesítménye
Mostanra kiderült, a 20. századi kérdésekre csak 20. századi válaszok adhatók. Immár a 21. század nagy kérdéseire kell választ adnunk, és azokra a mi saját válaszainkat kell megtalálnunk – mondta el Áder. „Megvan a lehetőségünk és szabadságunk érdekeink képviseletére. Van egy szabadságban és demokráciában született alaptörvényünk, amely egyetemes értékekre, nemzeti hagyományokra épül, és egyben egy új korszakot jelez az ország történelmében. Európa legfiatalabb alkotmánya alkalmas arra, hogy a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira feleljen” – jelentette ki az új köztársasági elnök.
Áder honfitársainak arra tett ígéretet, hogy mindig, mindenütt az ő érdeküket fogja képviselni. Az elnök szerint az egyik legégetőbb kérdés, hogy hogyan becsüljük meg a teljesítményt. Áder hozzátette: Magyarországon rengeteg nagy teljesítmény születik, és itt nemcsak a sportolók vagy tudósok eredményeire kell gondolni, hanem a munkahelyeiken, a földjeiken, a szolgáltatóiparban, a vendéglátásban vagy a hivatalokban dolgozókra is. Sok millió család erőfeszítéseiből épül fel ez az ország – mondta Áder. Éppen azért a mindennapok teljesítményét kell értékké tennünk. Meg kell fontolnunk, mit tehetünk azért, hogy az életünk a teljesítmény megbecsüléséről szóljon – vélekedett az új köztársasági elnök.
Az anyákhoz szólva Áder arról beszélt, hogy nagy szükség van rájuk – hisz ők nevelik a jövő nemzedékét –, akárcsak a tisztességben megőszültek tapasztalatára. A fiatalokon pedig a 21. század nyugatos polgárosodása múlik – jelentette ki az elnök, majd arra figyelmeztette az ifjúságot, tisztelettel tekintsenek az idősekre.
Magyarország számít a piaci versenyben helytálló vállalkozások, életerős magyarok teljesítményére – emelte ki Áder. A fogyatékkal élőknek azt üzente: hazánk nem lenne teljes az ő akaraterejük, értékeik nélkül. A nehéz sorban élők kapcsán hangsúlyozta: nem szabad feladniuk a tisztes életbe vetett reményt.
Ami összeköt bennünket
„Mindig lássuk meg, ami összeköt bennünket” – hangsúlyozta, majd úgy folytatta: a kisebbségek ragaszkodása identitásukhoz összetartó erőt jelent. Az államfő megemlékezett ’56 hőseiről is, akik előtt fejet hajt. A határon túliaknak azt üzente: nagyra tartja egyéni és közösségi teljesítményüket, Magyarország számára sosem lesz közömbös a sorsuk, majd hozzáfűzte, szomszédaink felé barátsággal és tisztelettel kell fordulni.
Az újonnan megválasztott köztársasági elnök végül a rábaközi embereknek üzent, akiktől – mint mondta – azt tanulta, hogy csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét. Áder János Kölcsey Ferencet idézve zárta szavait: „A haza minden előtt.”
A képviselők a beszédet követően elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt, ezzel zárult az ülés.
Korábban a Fidesz–KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Ádert, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlását.
Ádert Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz–KDNP-frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Ádert olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.
