Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a stratégiaalkotás ideje következett el. Az elmúlt húsz évben nem nagyon születtek stratégiák, koncepciók, vagy ha születtek is, nem nagyon valósultak meg – mutatott rá. A helyettes államtitkár alapfeltételként jelölte meg a stabil alapok meglétét, mert – mint kifejtette – csak így lehet építkezni. Magyarországon ezt a kétharmados kormánytöbbség és az az új struktúra biztosítja, amelyet erre támaszkodva felépítettek, és amelyben a nemzetpolitika hangsúlyos szerepet kapott.
Hiánypótlónak nevezte a tavaly novemberben, a Magyar Állandó Értekezlet ülésén elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, és felidézte, hogy a dokumentumot konszenzussal hagyták jóvá. Ez azért nagyon fontos, mert ha valóban sikereket szeretnének elérni a nemzetpolitikában, ahhoz konszenzusra, egyetértésre van szükség – hangsúlyozta.
Kiemelte: a vajdasági magyarságra bizonyos szempontból irigykedve tekintenek a Kárpát-medencei magyar közösségek, mivel az egyetlen olyan közösség, amely az autonómia törvényileg garantált formájával rendelkezik. Létrehozták a magyar választói névjegyzéket, belső választásokat lehetett tartani – sorolta az elért eredményeket a helyettes államtitkár. Természetesen tovább kell fejleszteni az eddig elért eredményeket, de nagyon fontos, hogy 78 százalékos többséggel a Vajdasági Magyar Szövetség tudja irányítani ezt a munkát, hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségépítés fontosságát emelte ki. Ez a válasz arra, hogyan lehet megmaradni magyarként, ahol élnek – mondta a határon túli pártvezető. Stratégiát alkotni azért is fontos, folytatta, mert a közös gondolkodás eredményeként körvonalazódhat a közösségi szándék, és így lehet eljutni a közösségi akarathoz és ahhoz a konszenzushoz, amely az összefogás alapja. Hozzátette: ebben a politikának megkerülhetetlen szerepe van a szakemberek és a civil társadalom mellett. Hiába van stratégia, ha mögötte nincs olyan pártpolitika, amelyik rákényszeríti a döntéshozókat, hogy ehhez forrásokat biztosítsanak, és a megfogalmazottakat figyelembe vegyék.
Nagy megmérettetés küszöbén állnak, mondta Pásztor István a vasárnapi szerbiai választásokra utalva, és köszönetet mondott azért, hogy a magyar kormány tagjai személyesen is részt vettek a kampányban. Arra készülnek, hogy „a hihetetlen munka meghozza eredményét”, és politikailag erősebbek lesznek, mint voltak – jelezte.
Megkerülhetetlen magyarság
A magyar köztévé csütörtök reggeli háttérműsorának nyilatkozó Pásztor István tartományi és önkormányzati szinten vár eredményeket, emellett persze az országos eredmény sem lesz mindegy. „Az államfőválasztás azért fontos, mert a második forduló előtt egy olyan tárgyalási helyzetbe szeretnénk kerülni, amelyből pluszesélyt tudunk adni a választási programunknak. Abban az esetben tudjuk tehát támogatni a második forduló előtt Boris Tadićot, amennyiben föl tudja vállalni a programunkban specifikumként jelen lévő, számunkra fontos kérdéseket.”
„Biztonságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget a magyar nemzethez való tartozás ad majd a jövőben mindannyiunknak” – mondta Orbán Viktor korábban vajdasági látogatása során.
Mint megírtuk, a 18. és 35. életév közötti korban levő szerbiai fiatalok 60 százaléka részt akar venni a májusi választásokon, ám ez a nemzedék úgy tartja, hogy semmilyen ráhatása nincs a politikára, a televízióból tájékozódik, és nem hisz a politikusoknak – írja egy közvélemény-kutatás adatait ismertetve csütörtökön a Blic című belgrádi napilap internetes kiadása.
Egy friss szerbiai közvélemény-kutatás szerint Tadić, az EU-barát Választás a Jobb Életért koalíció államfőjelöltje 3 százalékkal vezet Tomislav Nikolić, a nacionalista Szerb Haladó Párt (SNS) jelöltje előtt.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője arról beszélt, hogy a stratégiák akkor valósulhatnak meg, ha a magyar állam és a határon túli magyar közösségek között élő együttműködés van. Ehhez a legjobb úton járnak – jelentette ki. Elmondta, az autonómia egyértelműen a fő cél, de egyúttal eszköz is, majd felidézte a vajdasági kulturális autonómia megvalósulását.
Fontos, hogy ütőképes, összetartó magyar közösségek legyenek, mutatott rá, és azt mondta: a születések számának növelése mellett minél több magyar gyermeket kell magyar oktatási intézményekbe bevonni. Ezt a célt szolgálja az idén elindított, a külhoni magyar óvodák éve program – jelezte.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács vezetője azt mondta: korszakváltás tanúi és szereplői a vajdasági magyar közösség életében. A közösségi politizálásban eljutottak a stratégiai, szakmai alapú közösségi építkezés időszakához, fejtette ki, hozzátéve: lépésre lépésre egyre többen érzik át a stratégiai tervezés jelentőségét.
A stratégiai dokumentumok megalkotása lehetővé teszi, hogy „a magyar közösség szekerét ugyanabba az irányba tolják” – összegezte, és felidézte, hogy 2010-ben elfogadták az oktatásfejlesztési stratégiát, majd tavaly média- és nyelvhasználati stratégiát alkottak. A civil, valamint az ifjúsági és sportstratégia kidolgozása folyamatban van.
A külhoni magyar politikus részletesen ismertette az autonómia biztosította lehetőségeket és jogokat, majd felhívta a figyelmet arra: ha nem tudják ezt az új közjogi keretet a közösség javára fordítani, az autonómia eszköze is könnyen devalválódhat.
