Jávor Benedek, a párt parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Pécsen tartott sajtótájékoztatón a paksi beruházást és az ausztrál Wildhorse vállalatnak a mecseki uránbányászat újrakezdésére vonatkozó terveit egyaránt spekulatívnak, szakmailag nem kellően megalapozottnak nevezte.
Az uránbányászattal kapcsolatban megjegyezte: a projektről egyelőre nagyon keveset lehet tudni azon túl, hogy vannak kutatási engedélyek, kutatások és elképzelések a kitermelés újraindításáról. „Arról, hogy milyen technológiával akarják felszínre hozni, kinyerni a kis koncentrációban jelen lévő uránt, egymásnak ellentmondó információk vannak” – tette hozzá. Szavai szerint nem látják azokat a megnyugtató hatástanulmányokat, amelyek tisztáznák, miként minimalizálhatók a termeléssel járó kockázatok, valamint ki, milyen pénzből és milyen ütemezéssel fogja felszámolni a bányászati tevékenység következményeit.
A frakcióvezető azt mondta, hogy a korábbi uránbányászat következményeinek felszámolása eddig 20 milliárd forintba került, és „a hírek szerint” a rekultiváció befejezéséhez további 10 milliárd forint szükséges. „Nem szeretnénk, ha egy elhamarkodott döntés következtében hasonló kármentesítési kötelezettség hárulna a magyar adófizetőkre” – fogalmazott.
A politikus kitért rá: a mecseki uránbányászat melletti érvek között rendre felbukkan, hogy a kitermelt urán a paksi atomerőmű fűtőanyagát biztosítaná. Magyarországon azonban nem áll rendelkezésre e fűtőanyag előállításához szükséges technológia, ezért az uránt külföldre kellene szállítani, majd visszahozni. A hozzáadott érték így külföldön, nem Magyarországon jelentkezne, miközben a környezeti kockázatokat Pécs és a környék lakói viselnék. Jávor Benedek úgy látja, az atomerőmű jövőbeni bővítésével összefüggésben is számos nyitott kérdés van még. „Az, hogy lesz-e igény uránra, attól függ, lesz-e atomerőmű” – mondta.
A frakcióvezető hangsúlyozta: az LMP álláspontja az, hogy a paksi atomerőmű bővítése elképesztő összegű, mintegy háromezermilliárd forint kiadással járna, amely katasztrófa lenne a súlyosan eladósodott magyar állam költségvetésére nézve. „Ez a pénz sokkal jobban hasznosulna és előbb megtérülne, ha azt az energiapolitikai kormányzat az új blokkok támogatása helyett a megújuló energiák fejlesztésére fordítaná” – fogalmazott.
Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője az uránbányászatról azt mondta, hogy egy távoli befektető olyan tevékenységet akar folytatni Pécsett és környékén, amelynek a haszna kétséges, de a kockázatait az itt élők kénytelenek viselni. Kitért rá, hogy tudomása szerint a Wildhorse mélyművelésű bányát nyitna, két lejtős aknával. Kérdés azonban, lesz-e ércdúsító. Ha nem, hogyan nyerik ki az uránt, mert a korábbi tapasztalatok alapján a mecseki uránérc csak kénsavval tárható fel. Ennek alkalmazása komoly szennyezési potenciált jelentene a baranyai megyeszékhely alatti területeken.
„A cég mintegy félezer embert, azaz a korábbi uránbányászatban dolgozók tizedét, tizenötödét foglalkoztatná, vagyis tevékenysége minimális hatással lenne a munkanélküliség csökkentésére, miközben azt sem tudni, melyik településnek fizetne adót” – tette hozzá.
Kóbor József szükségesnek nevezte annak a megállapodásnak a nyilvánosságra hozatalát, amelyet az ausztrál cég az uránkutatással összefüggésben a közelmúltban kötött két állami vállalattal, a Mecsekérc Zrt.-vel és a Mecsek-Öko Zrt.-vel. Úgy vélte: fontos, hogy az állam ne szálljon ki abból a rekultivációs tevékenységből, melyet a Mecsek-Öko végez az egykori bányászat helyén.
Benkovics István, a Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezető igazgatója idén februárban az MTI-nek azt mondta: még közel két évre van szükség a mecseki uránlelőhely vizsgálatához. Az ércvagyon kitermeléséről a kutatási eredmények ismeretében és a majdani gazdasági környezettől függően születhet döntés. Úgy vélte: arról, hogy pontosan mikor és mekkora beruházással indulhatna újra az uránérc-bányászat, egyelőre még korai beszélni.
Az ügyvezető megjegyezte: az eddigi ismeretek alapján a lelőhelyről mintegy 20 ezer tonna fémuránt lehetne kinyerni. A két évtizeden át tartó kitermelés korszerű, környezetkímélő technológiákkal folyna, és közvetlenül félezer, közvetve pedig ennél is több embernek adhatna munkát. Ez jelentősen hozzájárulna a térség gazdaságának élénkítéséhez, az állam és az érintett települések bevételeinek növeléséhez.
Az ausztrál érdekeltségű Wildhorse 2005 októberében alakult magyarországi leányvállalata 2006-ban a Délkelet-Dunántúl, a Mecsek és környezetének összesen hét területére kapott uránérc-kutatási jogot a Pécsi Bányakapitányságtól.
A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a termeléssel gazdaságossági megfontolásokból hagytak fel. A bánya egykor közel nyolcezer embernek és családjaiknak nyújtott megélhetést. A lelőhely meglévő készleteinek további hasznosítása az elmúlt évtized közepén, az urán világpiaci árának emelkedése okán vetődött fel.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
