Már nem az MSZP-nek kedvez Kelet-Magyarország

Tényleg a jobboldalnak kedvez az új választási rendszer? Az MNO háromrészes sorozatban veszi górcső alá az országot.

Hajdú-Biharban hat egyéni körzetet alakítottak ki a korábbi kilenc helyett. A megyében 2002-ben és 2010-ben aratott a jobboldal, míg a többi választási évben az MSZP is jelentős sikereket tudott felmutatni. A körzetek egy kivétellel alacsonyabb népességűek, mint az országos átlag. A mostani erőviszonyok alapján egyértelműen a jobboldalnak kedvez az átalakítás, de a múltbeli tapasztalatok alapján egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az MSZP is örülni fog később a változtatásoknak.

Hátrányos a baloldalnak

Hevesben három új körzetet alakítottak ki a korábbi hat helyet. A megye korábban a baloldali pártok egyik legfőbb bázisa volt, 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban a jobboldal egyetlen kerületet sem tudott nyerni. Az átalakítás így egyértelműen a baloldal számára hátrányos.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében négy körzetet alakítottak ki a korábbi nyolc helyett. A megye több esetben billeget, de inkább baloldali irányultságúnak számít, ezért mivel egy körzetet leszámítva mindegyik választókerület az országos átlagnál népesebb, az átalakítás inkább a baloldal számára hátrányos.

Nyíregyháza az MSZP-nek kedvez

Nógrádban a korábbi négy helyett két egyéni körzetet alakítottak ki, amely népesebb az országos átlagnál. A megye nyugati része inkább a jobboldalnak, míg a keleti a baloldalnak volt a „terepe”. Az átalakítás eredményeképpen a Nógrád nyugati részén kialakított körzet lett a népesebb, ami a jobboldal számára hátrányos helyzetet jelent.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat új választókerületet alakítottak ki, amelyből négy az országos átlagnál népesebb. Az egyik nyíregyházi körzet népessége alacsonyabb az átlagnál, amely a múlt alapján egyértelműen az MSZP-nek kedvez, míg a vásárosnaményi körzet alacsonyabb lélekszáma a jobboldalnak. A megye általában billegőnek számított, amit jól példáz az is, hogy 2002-ben a Fidesz–MDF, míg 2006-ban az MSZP végzett az első helyen. Az átalakítások nyertesét csak 2014 után lehet egyértelműen megmondani.

Megszűntek a kirívó aránytalanságok

Kelet-Magyarország – Bács-Kiskun megyét kivéve – az utóbbi évtizedekben a baloldali pártok számára volt könnyebb terep, ezért mivel az itt kialakított választókerületek átlagosan népesebbek, mint a dunántúliak, elsőre azt lehetne mondani, hogy a baloldal került hátrányosabb helyzetbe. Ha azonban jobban megnézzük, akkor a nagyvárosok – Szeged kivételével – az átlaghoz képest csak kissé térnek el a népességszámot tekintve. Azt is érdemes megemlíteni, hogy több, hagyományosan erősen jobboldali (Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd) körzet jóval népesebb, mint az átlag.

Végső következtetést természetesen csak 2014-et követően vonhatunk le arról, hogy tulajdonképpen melyik erőnek kedvezett az átalakítás, de olyan mértékű torzulásokról már nem lehet beszélni, mint ami 2010-ig fennállt. Érdemes emlékeztetni, hogy a korábbi választókerületi szisztéma erőteljesen a baloldalnak kedvezett, amire a legjobb példa, hogy az ugyanolyan népességű XII. kerület és Csepel esetében az utóbbi két mandátumot kapott, míg a Hegyvidék csak egyet.