Ötezerrel több diák kap lehetőséget + Videó + Képek

Ötezer férőhelyet átcsoportosítanak állami ösztöndíjas helyekre az eredetileg részösztöndíjas képzésekről – közölte Hoffmann Rózsa.

Cáfolta azokat az információkat, hogy a kormány kevesebbet fordítana a felsőoktatásra, mint korábban. Mint mondta, nem szabad elfelejteni azokat a számokat, amelyek a diákhitel II. kamattámogatását szolgálják, ezt összeadva az egyéb közvetlen tételekkel, semmivel sem marad el a támogatás mértéke az előző évi összegektől.

Mint ismert, a kormány május 16-án fogadta el a Nemzeti alaptantervet. Hoffmann Rózsa korábban arról számolt be, a NAT-ot nagy társadalmi egyetértés övezi.

A hazai felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora adott interjút az MNO-nak.

Nem vizsgálják felül a Nemzeti alaptantervet

A Nemzeti alaptantervet (NAT) a közelmúltban hagyta jóvá a kormány, egyelőre nem tervezik annak felülvizsgálatát – így reagált Hoffmann Rózsa arra, hogy magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek előző nap felszólították a kabinetet: haladéktalanul vizsgálja felül az alaptantervet, és mellőzze abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert meglátásuk szerint antiszemiták voltak.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, a négy író „a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét” terjesztette és terjeszti ma is, ezért „nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék”.

Az oktatási államtitkár újságírói kérdésre kedden azt mondta: az említett szerzők nem a kötelezően tanítandó tananyag részét képezik. Nem tilos az iskolákban más szerzőket is tanítani, ezért az tiltakozók aggodalma „nem igazán megalapozott” – tette hozzá.

Mindennapos lesz a testnevelés az iskolákban

A gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várja a kormány attól, hogy szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán kötelező jelleggel bevezetik a heti öt testnevelésórát, illetve testmozgást – mondta Hoffmann Rózsa. Jelezte: a kabinet elfogadta a bevezetéssel kapcsolatos jelentést. Az oktatási államtitkár felidézte, hogy a tavaly decemberben elfogadott nemzeti köznevelési törvény rögzíti: az általános és a középiskolákban szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelésórát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is. 

Hoffmann Rózsa elmondta: a kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség számos országban kötelezően bevezetett gyermekatlétikai programját használják fel, melyek gyakorlati bevezetésére a kormány támogatásával már idén nyáron támogatott továbbképzések indulnak a pedagógusoknak. Az intézkedés bevezetéséhez szükséges tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi-terv finanszírozza.

Tévéfüggőség, súlyproblémák és testképzavar

A kiosztott háttéranyag szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es, Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” elnevezésű, nemzetközi kutatása szerint a – 11, 13 és 15 éves – magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal, tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve régiójában elő kortársaik közül.

A kutatás kitér arra, hogy a gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre – rögzítették.