Ötezerrel több diák kap lehetőséget + Videó + Képek

Ötezer férőhelyet átcsoportosítanak állami ösztöndíjas helyekre az eredetileg részösztöndíjas képzésekről – közölte Hoffmann Rózsa.

tt
2012. 06. 26. 9:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oktatási államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, hogy ötezer férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyekről. A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak – közölte Hoffmann Rózsa.


Az ötezerrel megemelt, teljes egészében államilag támogatott férőhelynek köszönhetően felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34 087 helyett 39 087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen.

Hoffmann Rózsa kifejtette: a jelentkezési adatokból kiderült, hogy a teljes állami ösztöndíjas keretre az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzés területén is túljelentkezés van. A meghirdetett állami részösztöndíjas képzésekre jelentkezők számából pedig azt lehetett kiolvasni, hogy az újonnan bevezetendő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna.

Az egyetemek kapui nyitottak

A keretszám-átcsoportosítás lehetővé teszi, hogy még több jó felkészültségű, magas pontszámot elérő pályázó tanulhasson állami ösztöndíjjal – jegyezte meg az államtitkár. Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy emellett sok tízezer hallgató kerülhet be önköltséges formában, számukat nem korlátozzák, az az elvárás, hogy teljesítsék a 240 pontos határt. Úgy fogalmazott: hamis minden állítás, amely arra vonatkozik, hogy szűkítik a felsőoktatást.

„Az egyetemek kapui nyitottak” – mondta, hozzátéve: ugyanakkor fokozatosan át akarnak állni arra a szisztémára, ami a világ fejlett országaiban jellemző, azaz hogy a fiatalok és a családok is részt vállalnak a felsőoktatási képzésben, „egyre nagyobb mértékben saját felelősséggel lépnek be”. A diákhitel erre lehetőséget kínál a szegényebb sorsú gyerekeknek is – értékelte.

Jóváírhatja az állam a diákhitelt

Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy azoknak a jogászoknak és közgazdászoknak, akik a Diákhitel II. konstrukciót igénybe vették és később az állami szférában helyezkednek el, az állam jóváírja a hitelt. Arra a kérdésre, hogy a jogász- és közgazdászképzésre miért nem szabadítottak fel keretet, azt mondta: ezeket a kormány piacképes szakmaként megtérülő területnek látja. Az az alapvető koncepció, hogy a köz javát szolgálókat hozzák helyzetbe állami ösztöndíjakkal – hangsúlyozta a kormányszóvivő.


Cáfolta azokat az információkat, hogy a kormány kevesebbet fordítana a felsőoktatásra, mint korábban. Mint mondta, nem szabad elfelejteni azokat a számokat, amelyek a diákhitel II. kamattámogatását szolgálják, ezt összeadva az egyéb közvetlen tételekkel, semmivel sem marad el a támogatás mértéke az előző évi összegektől.

Mint ismert, a kormány május 16-án fogadta el a Nemzeti alaptantervet. Hoffmann Rózsa korábban arról számolt be, a NAT-ot nagy társadalmi egyetértés övezi.

A hazai felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora adott interjút az MNO-nak.

Nem vizsgálják felül a Nemzeti alaptantervet

A Nemzeti alaptantervet (NAT) a közelmúltban hagyta jóvá a kormány, egyelőre nem tervezik annak felülvizsgálatát – így reagált Hoffmann Rózsa arra, hogy magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek előző nap felszólították a kabinetet: haladéktalanul vizsgálja felül az alaptantervet, és mellőzze abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert meglátásuk szerint antiszemiták voltak.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, a négy író „a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét” terjesztette és terjeszti ma is, ezért „nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék”.

Az oktatási államtitkár újságírói kérdésre kedden azt mondta: az említett szerzők nem a kötelezően tanítandó tananyag részét képezik. Nem tilos az iskolákban más szerzőket is tanítani, ezért az tiltakozók aggodalma „nem igazán megalapozott” – tette hozzá.

Mindennapos lesz a testnevelés az iskolákban

A gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várja a kormány attól, hogy szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán kötelező jelleggel bevezetik a heti öt testnevelésórát, illetve testmozgást – mondta Hoffmann Rózsa. Jelezte: a kabinet elfogadta a bevezetéssel kapcsolatos jelentést. Az oktatási államtitkár felidézte, hogy a tavaly decemberben elfogadott nemzeti köznevelési törvény rögzíti: az általános és a középiskolákban szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelésórát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.

Hoffmann Rózsa elmondta: a kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség számos országban kötelezően bevezetett gyermekatlétikai programját használják fel, melyek gyakorlati bevezetésére a kormány támogatásával már idén nyáron támogatott továbbképzések indulnak a pedagógusoknak. Az intézkedés bevezetéséhez szükséges tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi-terv finanszírozza.

Tévéfüggőség, súlyproblémák és testképzavar

A kiosztott háttéranyag szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es, Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” elnevezésű, nemzetközi kutatása szerint a – 11, 13 és 15 éves – magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal, tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve régiójában elő kortársaik közül.

A kutatás kitér arra, hogy a gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre – rögzítették.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.