Laborc Sándort, valamint két társát társtettesként elkövetett, magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete miatt pénzbüntetésre ítélték. Laborcnak másfél millió forintot, a másodrendű vádlottnak hatszázezer forintot, míg a harmadrendű vádlottnak kétszázezer forint pénzbüntetést kell kifizetnie, ha az ítélet jogerőssé válik.
Amennyiben akkor sem fizetik meg ezt az összeget, a büntetés fogházbüntetésre változik, amely Laborc Sándor esetében 300, a másodrendű vádlott esetében 200, míg a harmadrendű vádlott esetében 100 napot jelent.
A bíróság ugyanakkor Laborc Sándort, valamint az ügy negyedrendű vádlottját felmentette a hivatali visszaélések és a hűtlen kezelés vádja alól.
Az ítélet nem jogerős
Laborc Sándor védője, Zamecsnik Péter a távirati irodának hangsúlyozta, hogy a hivatali bűncselekmények, valamint a hűtlen kezelés bűntette alól bűncselekmény hiányában mentette fel védencét a bíróság. Ezt az ügyészség megfellebbezte. A védelem pedig az ellen nyújtott be fellebbezést, hogy az ügy három vádlottját pénzbüntetésre ítélte a bíróság magántitok jogosulatlan megismerése, valamint magántitok jogosulatlan megismerésének kísérlete miatt.
„Ovi” és „Bajusz”
Mivel a per tárgya államtitkot képez, az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság. A szerda este kihirdetett elsőfokú döntésnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, a bíróság zárt ajtók mögött indokolta meg ítéletét, vagyis a pontos tényállás sem ismert.
A Magyar Nemzet és a Heti Válasz még tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy adatokat gyűjthettek Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. A Heti Válasz azt írta, hogy az ügyben az eljárás az elhárítást jelenleg is irányító Balajti László feljelentése alapján indult. A lap szerint a szervezet számítógépein több olyan telefonbeszélgetés-, híváslista- és cellainformáció-elemzés maradt vissza, amely politikusokat érint. Azt írták: az elhárítás egyik volt felső vezetője „Ovi” és „Bajusz” elnevezésű mappákba mentette a lap szerint vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött adatokat. A Magyar Nemzet akkori információi szerint a bizonyítékok Balajti László hivatali elődjének, Laborc Sándornak a hivatali laptopjáról kerülhettek elő.
Szilvásy szerint nem gyűjtöttek adatokat
A két lap által közöltekre ugyancsak tavaly szeptemberben a Népszavában reagált Szilvásy György volt titokminiszter, aki szerint semmi sem igaz abból, hogy az előző ciklusban a titkosszolgálatok törvénysértő módon adatokat gyűjtöttek volna Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
Az ítélethirdetés során még csak érintőlegesen sem hangzott el információ arra vonatkozóan, hogy a perben többi között erről lett volna szó, erről a védők sem beszéltek a reggeli órák óta tartó tárgyalás szüneteiben. Az indoklás során két pontban hirdette ki ítéletét a bíróság. Az elsőben a magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete, a másodikban hivatali és gazdasági bűncselekmények szerepeltek. Az korábban a sajtóban is megjelent, hogy a perben több ügyet egyesítettek, de ezek pontos tartalma hivatalosan nem ismert.
