„A Nemzeti Emlékezet Intézetének archívumában található akta tartalmazza a kassai népbíróság 1948. június 8-án hozott ítéletét is, amelyben Csatáry Lászlót bűnösnek mondták ki, és halálra ítélték. Ugyanakkor 15 évre megfosztották polgári jogaitól, és elkobozták teljes vagyonát” – állítja az intézet, amely az MTI kérésére röviden ismertette a levéltárában található, a Csatáry-ügyet érintő dokumentumokat.
A kassai Állami Területi Levéltárban őrzött Csatáry-aktában a bírósági ítélet eredetije hiányzik, s nincs ott egy másolat sem – ezt Balassa Zoltán, kassai történész közölte a múlt héten. Balassa közlését most a szlovák belügyminisztérium megerősítette.
„Legyenek könyörtelenek”
Az ÚPN dokumentációjából kiderül, hogy Csatáry 1944-ben a kassai rendőr igazgatóság „magas politikai tisztviselője és politikai tisztje” volt. A bíróság szerint „a kassai rendőr igazgatóság elöljárója a nyilasok magyarországi hatalomátvétele után vallási meggyőződésük, faji eredetük, nemzeti hovatartozásuk és nézeteik miatt embereket üldözött és önkényesen őrizetbe vétetett”. A pozsonyi akta tartalmazza a tanúk kihallgatásának jegyzőkönyveit, az 1948. március 16-án kiadott letartóztatási parancsot, illetve Csatáry személyleírását is.
A tanúvallomások szerint Csatáry „a neki alárendelt őröket arra utasította, hogy legyenek könyörtelenek a kassai gettóban és a kassai gyűjtőtáborban lévő zsidókhoz, miközben személyesen is aktívan részt vett az őrizetbe vett személyek kínzásában és megalázásában”.
A zsidók koncentrációs táborokba való elszállítása idején „olyan személyeket is besorolt a transzportokba, akikre a kitoloncolás nem vonatkozott, illetve fizikailag nem voltak képesek a transzport elviselésére”. A dokumentumok szerint Csatáry így „állítólag ismételten visszaélt beosztásával, és több személy halálát okozhatta”.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást Csatáry ellen háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt, Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjének feljelentése alapján. A férfit háborús bűntettel gyanúsították meg és őrizetbe vették, majd július 18-án házi őrizetbe helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész bejelentette, hogy Zuroff veszélyeztette a nyomozás eredményességét.
Nem tudja, miért ítélték halálra?
Csatáry László állítása szerint nem vett részt a kassai zsidóság deportálásában. Azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry egy interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra Csehszlovákiában.
A Fővárosi Főügyészség tudomása szerint egyébként Csatáry László a hatóságoktól nem kapott, illetve nem is kaphatott büntetőjogi mentességet. A nyomozás során ugyanis felmerült, hogy hazatérése előtt egy ügyvédet bízott meg azzal, járjon utána, hogy büntetőjogi következmények nélkül hazatérhet-e. Az ügyvéd arról tájékoztatta, hogy ezt megteheti. A Hír Televíziónak nyilatkozó nemzetközi büntetőjogász közben azt mondta, nem lehet népirtásért elítélni Csatáryt.
