Mint a távirati irodának eljuttatott levelükben fogalmaznak: a nyomozás során felmerült, hogy Csatáry László a hazatérése előtt egy ügyvédet bízott meg azzal, járjon utána, hogy büntetőjogi következmények nélkül hazatérhet-e. Ezután az ügyvéd arról tájékoztatta ügyfelét, hogy megítélése szerint ezt megteheti. A háborús bűntettek a magyar jogszabályokra, illetve a nemzetközi egyezményekre is tekintettel nem évülnek el – áll a levélben.
Nincs befolyással rá
Ahogy az egy héttel ezelőtt, Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatóján is elhangzott, az 1948-ban Kassán lefolytatott eljárás nincs befolyással a magyar hatóságok által folytatott büntetőeljárásra, mivel a halálbüntetést kiszabó ítélet érvényének elismerése Magyarországon nem jöhet szóba – áll a Fővárosi Főügyészség levelében.
Még nem létezett a fogalom
Nem lehet népirtásért elítélni Csatáry Lászlót – ezt már a Hír Televíziónak mondta Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász. Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény egyik kidolgozója a televíziónak azt mondta: a kassai deportálások idején ez a jogi fogalom még nem létezett.
Jól beszélt németül
A közelmúltban a Magyar Hírlapnak adott interjújábanCsatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.
Ismert, a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján tettek feljelentést korábban a jobbikos képviselők Biszku Béla ellen. A jogszabály lehetővé teszi, hogy felelősségre lehessen vonni azokat, akik a Kádár-rendszer idején bizonyíthatóan bűncselekményeket követtek el, de politikai okból nem indítottak ellenük eljárást.
Nem a hatáskörük
A Külügyminisztérium múlt héten csütörtökön közölte, azért nem szólalt és szólal meg a nyilvánosság előtt Csatáry László ügyében, mert büntetőügyről van szó, így az eljárás lefolytatása nem tartozik a hatáskörébe; egyúttal visszautasítja a jobbikos Gyöngyösi Márton rájuk tett megjegyzéseit. Az ellenzéki frakcióvezető-helyettes szerdán arról beszélt, hogy felháborító Magyarország külföldi segédlettel folyó lejáratása „a vélt és mesterségesen gerjesztett antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében”.
Veszélyeztette a nyomozás eredményét
A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást Csatáry ellen háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt, Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjének feljelentése alapján. – Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője veszélyeztette a Csatáry-ügyben folyó nyomozás eredményességét – jelentette be korábban Ibolya Tibor. A megbízott fővárosi főügyész ezt annak kapcsán mondta, hogy háborús bűntettel gyanúsították meg és őrizetbe vették Csatáry Lászlót. Csatáryt szerdán helyezte házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság.
