MSZP-s és SZDSZ-es politikusok köszöntik Horn Gyulát

Zártkörű rendezvényen ünneplik a volt miniszterelnök nyolcvanadik születésnapját, aki egészségi állapota miatt nem tud részt venni az eseményen.

Az MSZP és a Táncsics Alapítvány által közösen szervezett eseményen jelen van Horn Gyula fia és lánya, a résztvevők többségét pedig az 1994–98 közötti parlamenti ciklus kormánypárti képviselői alkotják, s a Horn-kormány tagjai közül is többen eljöttek, köztük Kovács László külügyminiszter, Keleti György hadügyi tárcavezető, valamint Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli, majd rövid ideig ipari miniszter.

A budapesti Villányi úti konferencia-központban zajló rendezvényen a párt jelenlegi elnöke, Mesterházy Attila, továbbá Kósáné Kovács Magda volt munkaügyi miniszter, Kovács László, Tóth József XIII. kerületi polgármester és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója mond beszédet. A zártkörű rendezvényen a sajtó munkatársai nem vehetnek részt. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán levélben kívánt jó egészséget a volt kormányfőnek.

„Én a pufajkás osztagban a törvényes rendet védtem”

Horn Gyula 1932-ben született egy pesti munkásházaspár harmadik gyermekeként. Iskoláskorában előbb műszerészipari tanuló volt, majd a szovjetunióbeli Rosztovban folytatta tanulmányait, itt került közelebb a szocialista közgazdaságtanhoz. 22 és 27 éves kora közt már a Pénzügyminisztérium főelőadója volt, ennek kezdő momentumaként belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, és „jó helyen volt”, amikor az állampárt MSZMP-vé vedlett át. Még mindig harmincon innen került át a Külügyminisztériumba, ahol a „szovjet önálló osztályon” kezdett. A következő években Bulgária és Jugoszlávia fővárosában dolgozott diplomataként, 1969-ben hazatért, és töretlenül ívelt fölfelé karrierje az MSZMP KB-ben, ahol a külügyi osztály vezetőhelyettese volt. 1985-ben kezdődött a csúcstámadás: előbb külügyi államtitkár, majd 1989-től a népköztársaság utolsó külügyminisztere volt.

Ötvenhatos szerepével kapcsolatban számos találgatás van, de állítása szerint „nemzetőr” volt az általa ellenforradalomnak nevezett napokban, novembertől pedig már a forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban, 1957 júniusáig. (Későbbi önéletrajzában kezdő időpontként decembert jelölte meg.) „A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pufajkás osztagban (Steppenjackenbrigade) a törvényes rendet védtem” – mondta a Die Weltnek adott interjújában a forradalom ötvenedik évfordulóján, hozzátéve hogy „1956 nem a kommunizmus elleni harc volt”. Szerepét egyértelműsíteni látszik az a tény, hogy a forradalom leverése után (1957) megkapta a Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérmet, melyet nem kaphattak meg olyanok, akik megtagadták az „aktív szolgálatot”.

Európai ismertségre akkor tett szert, amikor 1989. június 27-én osztrák kollégájával, Alois Mockkal a tévé kamerái előtt átvágta a vasfüggöny e célból még otthagyott darabját. Szerepvállalásának jelentőségét árnyalja azonban két esemény: miniszterelnöke, Németh Miklós 2010 novemberében azt közölte, Horn nem volt részese az eseményt előkészítő döntésnek, illetve az első két határátlépő Horváth István belügyérnek mondott köszönetet.

1990 után

1990-ben először még csak egy volt a feltápászkodó MSZP erős emberei közül, de elnökként (1990–1998) sikerre vitte az 1994-es választást (szlogen: „Hogy a szakértelem kerüljön kormányra”), majd választók széles rétegeit megdöbbentve kétharmados kormányt alakított az addig antikommunista retorikájú SZDSZ-szel. Kormányzásának két jelképe volt a privatizáció, illetve a 30 százalékos inflációval fűszerezett Bokros-csomag. 1998-ban Orbán Viktor Fidesz-elnökkel folytatott emlékezetes televíziós vitát, melyet követően elveszítette a választásokat. Bukása után még öt esztendőn át a Szocialista Internacionálé elnöke volt, 2002-ben Medgyessy Péter pedig kinevezte őt EU-különmegbízottnak. 2005-ben még arról is szó volt, hogy ringbe száll az államfői posztért, de látva az esélyeket, inkább visszalépett a jelöléstől.

75. születésnapja alkalmából, 2007-ben Gyurcsány Ferenc kitüntetéssel (a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje) akarta megajándékozni, de ezt Sólyom László államfő Horn karhatalmista múltjára hivatkozva megvétózta. A volt miniszterelnök még az év szeptemberében kórházba került, s mióta súlyos beteg, nem szerepel a nyilvánosság előtt.