– Az iskolák állami kézbe vételét követően milyen források maradhatnak az önkormányzatoknál, amiből a működtetést finanszírozni tudják?
– Garanciát kaptunk arra, hogy az önkormányzatok nem maradnak források nélkül: gazdálkodhatnak az iparűzési és más, saját adókból, a személyi jövedelemadó visszatérített részéből, és számos egyéb bevételük is lehet, például a turizmusból. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint a háromezer főnél nagyobb lélekszámú települések a legtöbb esetben képesek iskolát működtetni, az ennél kisebb falvaknak, községeknek viszont már túlságosan nagy terhet jelent, így ők nem kötelesek működtetni (az óvodák kivételével) az intézményeket. Mindkét esetben lesz lehetőség eltérni a főszabálytól, hiszen előfordulhat, hogy egy nagyváros valami miatt mégsem tud megbirkózni a feladattal, vagy hogy egy kistelepülés ragaszkodik az iskolaműködtetéshez, és vállalja azt.
– A Magyar Nemzet értesülése szerint fideszes polgármesterek javaslatára öt- vagy hétezres létszámhatár is felvetődött…
– Valóban voltak különböző módosító szándékok arra vonatkozóan, hogy mekkora lélekszámnál húzzuk meg a határt, de a parlament július 12-én nem változtatott eredeti szándékunkon. A háromezres lélekszám meghatározása mögött megalapozott számítások állnak.
A teljes interjú a Magyar Nemzet szombati számában olvasható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!