A jelentős kötelezettséget felhalmozó csatorna szerződésének hatósági felmondását a rádiót működtető FM1 Zrt. bíróságon támadta meg, a Fővárosi Törvényszék pedig kedden szeptember 4-ére halasztotta a beadvány tárgyalását. A bíróság az eljárás idejére felfüggesztette a médiatanács határozatának végrehajtását, vagyis a rádiónak már nincs szerződése, de jogok még megilletik, illetve kötelezettségek továbbra is terhelik.
A keddi tárgyaláson a rádió jogi képviselője elmondta, hogy július 3-án az FM1 Zrt. összes részvényét megvásárolta a Dr. M-MEDIA Kft. (A Népszabadság írt arról szombaton, hogy egy ügyvédi irodán keresztül meg nem nevezett amerikai befektetők vették meg a vállalkozást.) Mint a jogi képviselő elmondta, a hatóságnál bejelentették a tulajdonosváltást, és egyeztetést kezdeményeztek a tartozás rendezéséről. Elhangzott az is, hogy július 9-én a rádió polgári bíróság előtt is megtámadta a szerződésük felmondásáról szóló határozatot.
Ki áll mögöttük?
Az MNO megkereste a rádió vezetőit, akiknek azt a kérdést tette fel, hogy a tranzakció mögött nem a Sláger Rádió korábbi tulajdonosai állnak-e, ők azonban nem kívántak nyilatkozni, így a valódi befektetők kilétét továbbra is homály fedi.
A 2011 szeptemberében létrehozott, a Dózsa György útra bejegyzett Dr. M-MEDIA Kft. ügyvezetői Medveczky Mihály ügyvéd, valamint unokatestvére, Ladislav Medveczky, akinek értesítési címe a szlovákiai Vágsellyén van – írja a Kreatív Online. A cég főtevékenysége a médiareklám, tulajdonosa pedig a Ladislav Medveczkyhez köthető M-World nevű vállalkozás, amelynek székhelye szintén a Dózsa György úton van.
Jogtalanság vagy visszaélés?
A rádió jogi képviselője beadványában arra hivatkozott: a csődvédelem alatt nem lett volna lehetőség arra, hogy a cégtől megvonják azt a jogosultságát, amely bevételét keletkezteti, vagyis a médiaszolgáltatás lehetőségét.
A médiatanács képviselője ugyanakkor a joggal való visszaélésnek nevezte a csődtörvényre való hivatkozást, mivel a hatóság határozatát az előzte meg, hogy a rádió több mint egy éve, számos alkalommal sértett jogot. A testület képviselője közölte azt is, hogy a csődtörvény értelmében a szerződés felmondására maga a csődeljárás kezdeményezése is okot ad, így visszás éppen erre hivatkozni annak állításakor, hogy a hatóság nem mondhatta volna fel a szerződést.
