Az EP igazságügyi szakbizottságának (LIBE) keddi ülésén napirendre tűzték a portugál zöldpárti Rui Tavares által vezetett eseti bizottság tevékenységét. Tavares elmondta, hogy Magyarországon július másodikán a Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület észrevételei nyomán módosították az igazságszolgáltatás szervezetéről, működéséről szóló törvényt. Így – tette hozzá – ezen a területen az EP eseti bizottságának át kell dolgoznia eddigi megállapításait.
Engel vezetésével június végén kidolgoztak ugyan egy munkadokumentumot, de abban még nem vehették figyelembe a törvénymódosítást, így az lényegében idejétmúlttá vált, mire előterjesztették. Utaltak arra, hogy ezt a munkadokumentumot a törvénymódosítások fényében még átdolgozzák, és ennek során figyelembe veszik szeptemberi budapesti látogatásuk tapasztalatait.
Az ügy hónapokon belül lezárulhat
„A magyar hatóságok lényegében kezdettől fogva nagyon fogadókészek voltak az észrevételekre” – mondta Engel az ülésen a bírósági törvénnyel kapcsolatban. Mint hozzátette, a helyzetet áttekinteni kívánó Európai Parlamentnek lépést kell tartania a Magyarországon végrehajtott változtatásokkal. Úgy vélekedett, hogy az ügy hónapokon belül lezárható lesz, „évekig semmiképpen sem tart majd”.
Egy holland liberális EP-képviselő felvetette: úgy hallotta, hogy Magyarországon elbocsátottak egy bírót, mert bírálta az igazságszolgáltatási rendszer működését. Arról kérdezte a magyar EP-képviselőket, hogy igaz-e a hír.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő megerősítette az értesülést, és hozzátette: nagyon fontos, hogy az ősszel Magyarországra utazó eseti bizottság a helyszínen tanulmányozza, miként érvényesülnek a jogi előírások a gyakorlatban. Szerinte az a tény, hogy Magyarországon rövid idő alatt hallatlanul nagy mennyiségű törvényszöveget fogadtak el, egyebek közt oda vezetett, hogy a jogalkalmazók sem mindig ismerik ki magukat a jogi előírások között.
Működnek a demokratikus mechanizmusok
Gál Kinga néppárti EP-képviselő az ülésen azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon működnek a különböző demokratikus mechanizmusok, és szükség esetén korrigálják a jogszabályokat. Az ülés után elégedetten szólt arról, hogy az eseti bizottság munkájában tükröződik a magyarországi jogszabályi korrekciók folyamata, és hogy az EP-grémium tevékenységét nem az a hisztérikus légkör jellemzi, amit kezdetben gerjesztettek egyebek közt a médiában.
A Tavares vezette eseti bizottság nem csupán az igazságszolgáltatás függetlenségének a kérdését vizsgálja meg Magyarország vonatkozásában, hanem az alapvető jogok érvényesülésének többi aspektusát is, beleértve a médiaszabadság ügyét. Mindebből majd átfogó jelentést készítenek, amely – vélekednek EP-körökben – talán ez év vége előtt elkészülhet.
