Egri Gyula, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a helyszínen, a Zala megyei Molnáriban elmondta: a megye védelmi bizottsága és katasztrófavédelmi szervezete által életre hívott gyakorlat a Murán levonuló feltételezett árvíz elleni védekezést hivatott szemléltetni. A résztvevők feladata volt a gátak megerősítése, a folyóba torkolló főcsatorna megemelkedett szintje miatt a lakosság kitelepítése és elhelyezése, az elöntéssel fenyegetett épületek védelme, a szennyezett víz továbbjutásának megakadályozása, illetve egy eltűnt keresése a folyóban.
A reggeli óráktól délutánig tartó gyakorlaton 145-en vettek részt, köztük a horvátországi katasztrófavédelmi szervezet (DUZS) 25 tagja, akik között öt búvár is volt. Magyar oldalon a katasztrófavédőkön kívül polgári védelmi egységek, rendőrök, mentők, vízügyi szakemberek, karitatív szervezetek és az önkormányzatok is képviseltették magukat, de egyben ez volt az újonnan alakult, polgári védelmi feladatokat ellátó Zala Mentőegység első próbája is.
Nagyobb biztonságot nyújt
Az igazgató hangsúlyozta: az ilyesfajta közös gyakorlatokra azért van szükség, mert a Mura 43 kilométer hosszan hat települést érint Zala megyében, a túlsó partja horvátországi terület, és évente négy-öt esetben eltűntek felkutatására kérnek tőlük segítséget.
Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott, egyben a megyei védelmi bizottság elnöke úgy fogalmazott: „emberemlékezet óta” nem volt arra példa, hogy a magyar és a horvát szakemberek közös védelmi gyakorlatot hajtsanak végre. A program azt is hivatott volt bemutatni, hogy a megváltozott magyar védelmi irányítás hatékonyabb a korábbinál, nagyobb biztonságot nyújtva a térségben élőknek.
A kormánymegbízott egyebek mellett arról beszélt: a települési vezetők szerepe a jövő év januárjától abban is változni fog, hogy nem ők lesznek a helyi védelmi bizottságok elnökei, mert a járások vezetői veszik át ezt a feladatot. A 290 ezer lakosú Zalában 258 település hat járásra oszlik majd – emlékeztetett.
