A kamarai elnök érdeklődésünkre közölte: a soproni találkozó azért is jelentős, mert az első szabadon választott kormány éppen húsz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy 1992-től visszaállítja az önálló polgári közjegyzőséget. A modern kori magyar közjegyzőség még a dualizmus idején, 1875-ben jött létre, de 1949-ben szovjet nyomásra megszüntették. A járásbíróságok részeként negyven éven keresztül állami közjegyzőség működött, ennek a szisztémának valójában kevés köze volt a hivatásrendhez, a régi szakemberek túlnyomó részét nem is foglalkoztatták, hanem például fizikai munkásnak vagy portásnak küldték el.
Tóth Ádám szerint az 1992 óta működő polgári közjegyzőség megtalálta a helyét, s hatékony, gyors eljárásaival megfelelően szolgálja az üzleti és a civil szféra mindennapjait. Míg a hagyatéki eljárások többsége a rendszerváltozás előtt egy évig is eltartott, jelenleg másfél-két hónap kell az örökség átadásához. A fizetési meghagyások kibocsátásában – így a tartozások behajtásában – a szervezet az utóbbi időben kulcsszerephez jutott. A statisztikák szerint 2010-ig a Fővárosi Bíróságon egy-másfél év is eltelt a fizetési felhívások kiállításáig, a közjegyzők ezt a munkát másfél hónap alatt elvégzik. A jogosultak hamarabb juthatnak a pénzükhöz.
A csütörtökön kezdődő konferencia elsősorban a közjegyzőség alkotmányos szerepét elemzi. A program szerint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter megnyitója után előadást tart mások mellett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője. A tudomány és a joggyakorlat képviselői egyaránt felszólalnak. Megvizsgálják, hogy a közjegyzőség mennyiben része a közhatalomnak, illetve – például az új polgári törvénykönyv rendelkezései nyomán – milyen új feladatok bízhatók rá. Az év közepén a kamara képviselője tagja lett az Országos Bírói Tanácsnak. Újabban felvetődött, hogy a közjegyzőség vezesse azt a nyilvántartást, amelyet a házassági vagyonjogi szerződésekről alakítanak ki. A magánvégrendeletek regisztrációját évek óta a kamara végzi. Az elnök elmondta: javasolni fogja, hogy a peren kívüli jogvitákban az érintettek ne csak a bíróság előtt köthessenek egyezséget, hanem a közjegyzők előtt is. Öröklési kérdésekben rendszeres az egyezségkötés.
